Századok – 2002
Tanulmányok - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt kormányzópárttá bővítése V/989
NAGYATÁDI SZABÓ ISTVÁN ÉS A KISGAZDAPÁRT.. 1007 bót, akit Bethlen 1921. december elején félreállított. Közben Rakovszky István gúnyos megjegyzéseket tett Nagyatádi Szabóra a királypuccs alatti magatartása miatt: „Monitorra szökött a hős! Derék, bátor ember! Francia monitorra!" Ugrón pedig azt is állította, hogy Nagyatádi Szabó „osztályharcot, tehát diktatúrát akar, katonaruhába bujtatott magyar kisgazda diktatúrát, levitézlett, de vitéz vezérkari tisztek és latifundiumos grófok vezérlete alatt. (Rupert Rezső: És végeredményben a földművesek ellen!)70 Mindezek hatására a Szijj-csoport egyik legfelkészültebb tagja, Czeglédy Endre, a sárbogárdi választókerület képviselője, aki a parasztpolitikus régi híve volt, most kilépett a pártból. A Világ tudni vélte, hogy barátai: Nagy Pál és Sziráki Pál, szintén ezt fontolgatják. Sőt! Megírta: e képviselők csatlakozni fognak a Rassay Károly által vezetett Függetlenségi Kisgazda Földműves és Polgári Párthoz. (Ez a liberális és agrárdemokrata ideológiát képviselő ellenzéki párt január 9-én nyitotta meg körhelyiségeit, — mai szóval pártirodáját — a Gresham-palotában.) Azt sem tartották kizártnak, hogy e képviselőket követni fogja a Szijj-csoport. Ennek a pártból való kilépése azonban nem volt Nagyatádi Szabó érdeke, mert ezáltal tovább gyengültek volna a párton belüli pozíciói. Ezért január 10-én már a Nagyatádi Szabó szűkebb köréhez tartozó egyik vezető is azt hangoztatta, hogy a miniszterelnök és a parasztpolitikus céljai között „áthidalhatatlan szakadékok tátonganak." Egy „Bethlen-Nagyatádi Szabó-frigy sohasem lehet tartós, és sohasem lehet őszinte egyik fél részéről sem." Nagyatádi Szabó nem felejtette el a második Bethlen kormányból való kihagyását sem. Szerinte taktikai szempontok sem teszik szükségessé, hogy a választásokra Bethlen zászlaja alatt vonuljon fel. Éppen ellenkezőleg, Bethlen vezérsége tehertételt jelentene a párt számára a választási kampányban. Elmondta, hogy a parasztpolitikus a választójog kérdésében sem értett teljesen egyet a miniszterelnökkel: helyeselte ugyan a választójog bizonyos mértékű megszűkítését, de nem támogatta Bethlent a „korhatár túlságos fölemelésében." E taktikai játszmában azonban Nagyatádi Szabónak azt is figyelembe kellett vennie, hogy pártjának újkonzervatív agrárius szárnya, és főleg a Gömbös-csoport ekkor már egyértelműen a „Bethlennel való egyesülésben látta az ország üdvét."7 1 Bethlen Nagyatádi Szabóhoz való közeledését siettette, hogy a KNEP-ben elvesztette szinte minden befolyását. A karlisták — Rakovszky István, gróf Sigray Antal, Beniczky Ödön, Huszár Elemér, Lingauer Albin, Szmrecsányi György, Taszler Béla, herceg Windischgraetz Lajos és mások — az ő őszi királylátogatásban játszott szerepének feltárásával megbuktatására törekedtek. Bethlen és Nagyatádi Szabó is úgy ítélték meg e helyzetet, hogy az ellenzék mindezzel obstruálni fogja az indemnitási és a választójogi vitát. Ezért január 10-én megállapodtak, hogy a kormány a Kisgazdapárt támogatásával le fogja törni a legitimisták mozgolódását, és a választásokon szembefordulnak a legitimista propagandával. Ekkor már Bethlennek is az volt a véleménye, hogy a nemzetgyűlés mai összetételében munkaképtelen, ezért az ország érdeke, hogy az új választásokon az ő és Nagyatádi Szabó vezetése alatt egy abszolút többségű párt győzzön. így Nagyatádi Szabó és hívei 70 Világ, 1922. I. 10. 3. 71 Világ, 1922. I. 11. 1.
