Századok – 2002

Tanulmányok - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt kormányzópárttá bővítése V/989

NAGYATÁDI SZABÓ ISTVÁN ÉS A KISGAZDAPÁRT.. 997 demokraták nem voltak hajlandók a párt agrár jellegéből engedni és elzárkóztak a közeledésnek még a lehetősége elől is.2 6 Az újkonzervatív-agráriusok azonban, — kihasználva a szélső legitimisták által szervezett karácsonyi tüntetések miatt a pártban kialakult hangulatot, — december 30.-án elfogadtattak egy határozatot. E szerint a párt „újév után a kormánytól a karlista agitáció ellen erélyesebb lépéseket fog követelni."2 7 1922. január l-jén este Bethlen Budapestre érkezett és — most már nyíltan is — rendkívüli politikai aktivitást fejtett ki az egységes párt megalakítása ügyé­ben. 2-án délelőtt átvette a kormány ügyeinek intézését. Majd „hasznos tanács­kozást" folytatott gróf Klebelsberg Kunó belügyminiszterrel.2 8 Ezután Meskó Zol­tánnal, — a Magyar Falu c. hetilap főszerkesztőjével — tárgyalt, aki a párt de­cember 30-i határozata alapján, már az egységes párt megalakítására kérte Beth­lent.2 9 Délután pedig Lukács Lászlóval, a volt Munkapárt egykori vezetőjével is tárgyalt. Bethlen e tárgyalása jelezte, hogy az egységes párt megalakításánál szá­mít az uralkodó osztályok e konzervatív csoportjára is.3 0 Ezt bizonyította a Jurista Klubban január 2-án este elmondott beszéde is. Ebben bejelentette: „minden körülmények között" számít a rendszert támoga­tókra, „akár benn vannak a parlamentben, akár kívül vannak a parlamenten, akár a múltban játszottak szerepet, akár a jelen pillanatban játszanak szerepet." Állította: „magyar és magyar között társadalmi osztály és foglalkozás szerint nincs különbség." Ezért: „keresnünk kell az útját és módját, hogy azok az emberek, akik a társadalmi osztályokban, pártokban elosztva, foglalkozásuk szerint csopor­tosulva a maguk részéről lelkük mélyén ennek a hazának új felemelkedését ke­resik és kívánják, azok egy táborba jöhessenek."3 1 Bethlen tehát széles szövetségi alapon hirdette meg az egységes párt létrehozását. E koncepció helyességéről pró­bálta meggyőzni a Jurista Klubban megjelenteket. Az akkori politikai közvéle­mény ezt a beszédet tekintette az egységes párt megalakítása érdekében indított új akció kiindulópontjának. Hogyan fogadták a politikai pártok és csoportok a miniszterelnök beszédét? Az uralkodó osztályok konzervatív körei és volt munkapárti csoportjai, illetve azok sajtója támogatásukról biztosították. De az alkotmányosság helyreállítására és a politikai élet konszolidálására biztatták Bethlent.3 2 A Kisgazdapárt liberális agrárdemokratái azonban nem fűztek „vérmes reményeket az új alakulás sorsá­hoz."3 3 Tankovics János például január 3-án a parlamentben, az indemnitási vi­tában még kifogásolta, hogy Bethlen az Eskütt-féle panama kirobbantásakor Na­gyatádi Szabónál detektívekkel vizsgálatot tartatott. Ezt és a miniszterelnök egy­séges párt létrehozására vonatkozó eszméjét a konszolidáció elleni „merénylet­nek" nevezte.3 4 A liberális agrárdemokraták tehát még ekkor is elvetették az 26 Az Újság, 1921. XII. 28. 1. 27 Virradat, 1922. I. 1. 1. 28 8 Órai Újság, 1922. I. 3. 1. 29 Népszava, 1922. I. 4. 3. 30 Világ, 1922. I. 3. 31 Magyarország, 1922. I. 4. 2. 32 8 Órai Újság, 1922. I. 4. 1. 33 Népszava, 1922. I. 3. 1. 34 Nemzetgyűlés Naplója 1920-1922. XIV köt. 1922. január 3. 317.

Next

/
Thumbnails
Contents