Századok – 2002
Tanulmányok - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt kormányzópárttá bővítése V/989
996 SIPOS JÓZSEF pének nyilvánosságra hozatalával is kényszerítette Bethlen? Ilyen dokumentumot én sem találtam. De fontosnak tartom azt a karácsony utáni hírt, hogy a kisgazdapárti politikusok „megütközéssel tárgyalták az Eskütt-ügy újabb részletét, amely a védőügyvédek valamely följegyzéséből támadt és a kisgazdapárti pártkasszáról szól." A pártban tisztázni akarták ezt az ügyet, és ezért pártértekezlet összehívását tervezték.2 1 Érdekes, hogy ez a téma mégsem került a párt értekezlete elé. Mi történt? Van-e szoros összefüggés az Eskütt-ügy és a Nagyatádi Szabó-Bethlen közeledés között? Ha igen, akkor miért csak december végén tudták ezzel a közeledésre kényszeríteni Nagyatádi Szabót? Miért nem tették ezt meg november végén, az egységes párt akkori megalakítási kísérleténél? E kérdésekre egyelőre nem tudjuk a válaszokat. Bethlen közeledését Nagyatádi Szabóhoz siettette a KNEP akkor megindult szétesése is. Ezt azonban nem a miniszterelnök idézte elő, mint azt Romsics Ignác tudni véli.2 2 Inkább az a politikai ellentét, amely a sikertelen királypuccs és a detronizációs törvény elfogadása után keletkezett a KNEP-en belül. Ezek az ellentétek Andrássy szabadon engedése után kiéleződtek. О karácsony után pártjában bejelentette: nem tudja és akarja a kormányt támogatni, a történtek miatt ki fog lépni a KNEP-ből. Ezzel szemben a Huszár-csoport kitartott a Bethlen-kormány támogatása mellett. E kérdésben a Haller-csoport bizonytalan volt. De biztosnak látszott, hogy a Kisgazdapártra épülő egységes párthoz nem csatlakoznak.23 A Kisgazdapárt újkonzervatív agrárius szárnya — különösen Gömbös és csoportja — a Bethlennel megkezdett tárgyalások folytatását sürgette. Ok az indemnitási törvény letárgyalása után biztosítani akarták az új párt gyors megalakulását. Erről — többek között — a balatonfüredi szívkórházban betegen fekvő vezérüket, Rubinek Gyulát is értesítették.2 4 Velük szemben Nagyatádi Szabó azt nyilatkozta, hogy a nemzetgyűlés két esztendős működése „pártunk áldozatkészségének, engedékenységének folytonos láncolata volt." Ezt az áldozatot — szerinte — az ország súlyos kül- és belpolitikai helyzete követelte meg a párttól. Ez azonban nem jelenti azt, hogy „programunk bármely pontjának megvalósításáról lemondtunk volna." A nemzetgyűlés február 16-ig hátralévő ideje alatt a legfontosabb feladatoknak tartotta a választójogi-, a közigazgatási- és az alkotmányjogi törvények megalkotását. Magabiztosan állította, hogy a nép által megválasztott új országgyűlés feladata lesz „programunk egyes pontjainak megvalósítása".2 5 Nagyatádi Szabó a karácsonyi ünnepeket és a szilvesztert családja körében, Erdőcsokonyán töltötte. Ekkor Bethlen is vidéken tartózkodott. A politikai élet persze nem teljesen szünetelt. A Kisgazdapárt december 27-i értekezletén az újkonzervatív agráriusok már olyan határozati javaslat elfogadását szorgalmazták, amely biztosítaná a „különböző pártállású képviselők" belépését a pártba, „ha a Kisgazdapárt hajlandó volna címébe a polgári jelzőt felvenni." A liberális agrár-21 Az Est, 1921. XII. 28. 2. 22 Romsics, 1999. im.: 224. Ezt bizonyítja Kardos József: Legitimizmus. Legitimista politikusok Magyarországon a két világháború között. Korona Kiadó. Budapest, 1998. 84-94. 23 Az Est, 1921. XII. 28. 2. 24 Uo. 25 A Kisgazda, 1921. XII. 25. 4.
