Századok – 2002
Tanulmányok - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt kormányzópárttá bővítése V/989
NAGYATÁDI SZABÓ ISTVÁN ÉS A KISGAZDAPÁRT.. 995 Kisgazdapárt választási esélyeit. Ezért e tárgyalásokon csak azt határozták el, hogy ha nem sikerülne a kormánnyal a választójogban megegyezni és Bethlen a törvény hiányában elnapolná, esetleg feloszlatná a nemzetgyűlést, akkor még idejében törvényjavaslatot terjesztenek elő a „demokratikus választójogról."1 7 Nagyatádi Szabó és Bethlen közeledését bizonyítja a parasztvezér nyilatkozata is Az Est karácsonyi számában Nagyatádi Szabó először a vidék elégedetlenségéről beszélt: „A szegényebb arról panaszkodik, hogy nincs végrehajtva a foldbirtokreform, a vagyonosabb az adó ellen zúgolódik, az intelligencia nem tud megélni, a nagybirtokosokat a birtokelosztás réme aggasztja." Pedig „ennek a törvénynek a végrehajtását többé senki sem hiúsíthatja meg" — mondotta —, mert ha ez megtörténne, annak következményeiért „nehéz volna a felelősséget vállalni." A politikai konszolidációt úgy látta megvalósíthatónak, ha „pártjának keretei kibővülnek és magukba foglalják nemcsak a kisgazdákat, hanem a nagybirtoknak és a középosztálynak ama képviselőit is, akik számolnak a változott idők követelményeivel és megnyugszanak abban, hogy Magyarországon a kormányzásnak egyetlen lehető formája: a polgári demokrácia." Nem akar kisgazda uralmat, — mondotta — de tiltakozik más osztályok kizárólagos uralma ellen is. Az ilyen irányú kísérleteket és törekvéseket visszautasította.1 8 E nyilatkozat nagy feltűnést keltett. Karácsony után a Kisgazdapárton belül is úgy értékelték, hogy az , jele a miniszterelnök és Nagyatádi Szabó teljes kibékülésének."1 9 Erről azonban még nem lehet beszélni. De Nagyatádi Szabó Bethlenhez való közeledését jelezte A Kisgazda karácsonyi vezércikke is. Ez elismerte: „elsősorban az ország gazdasági érdekei, — tekintélye kifelé és — megbízhatósága a külföldi tőke részére, kívánják és követelik, hogy egy egységes, erős párt kormányozzon, mely garanciát bír nyújtani, hogy az országban meglepetésektől nem kell tartani." Ebbe az irányba kényszerítette Nagyatádi Szabót és bizalmasait a korona rohamos inflálódása, a külföldi tőke kivonása és a külföldi hitelek befagyása. A „külföldi tőke segítsége nélkül nem bírunk talpra állni. Egy ideig a bankóprés és az adóprés felszínen tarthat bennünket, de ennek is van határa és nagyon meg is bosszulja magát" — írta a hetilapjuk. Ugyanakkor hangoztatták: egységes pártot és erős kormányt „csak a kisgazdapárt programja alapján hozhatunk létre." De figyelmeztették Bethlent és társait, ne is foglalkozzanak a Kisgazdapárt letörésének gondolatával, mert abban „megfér békében egymás mellett a nemzet minden rétege, osztálykülönbség és felekezeti különbség nélkül."2 0 E gondolatok lényege, hogy az egységes pártot csak a Kisgazdapárt kibővítésével, annak programja alapján lehet létrehozni és a kormányzás egyetlen lehetséges formája a demokrácia. E gazdasági-társadalmi és politikai okokon túl mi lehetett még az oka Nagyatádi Szabó Bethlenhez való közeledésének? Igaz-e az a történészek által említett, — de soha dokumentummal alá nem támasztott vélemény, — hogy erre Nagyatádi Szabót az Eskütt-féle panamában játszott szere-17 A Kisgazda, 1921. XII. 25. 4. 18 Az Est, 1921. XII. 25. 1-2. 19 Az Est, 1921. XII. 28. 1-2. 20 A Kisgazda, 1921. XII. 25. 1.
