Századok – 2002
Tanulmányok - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt kormányzópárttá bővítése V/989
994 SIPOS JÓZSEF A kormány sikerei megnövelték a Kisgazdapárt újkonzervatív agrárius szárnyának politikai befolyását. Ok továbbra is a Bethlennel való megállapodást szorgalmazták. A karlistáknak a kormány és a szabad királyválasztók elleni támadásai tovább erősítették a Gömbös-csoport párton belüli helyzetét. Ez együtt járt a liberális agrárdemokrata szárny párton belüli befolyásának csökkenésével. Ezt jól tükrözik az Új Barázda és a Szózat c. napilapok decemberi cikkei. Államtitkári kinevezése miatt Schandl Károly december 22-én egyébként lemondott az Új Barázda felelős szerkesztői tisztéről, amelyet tőle dr. Héjj Imre vett át.1 4 E folyamatok Nagyatádi Szabót és híveit is a Bethlennel való tárgyalásokra késztették. A legitimisták elleni heves parlamenti támadásai az Andrássy és elfogott társainak mentelmi jogáról indított vitában kulmináltak. Ennek eredményeként a büntető törvényszék vádtanácsa december 21-én szabadlábra helyezte Andrássyt. Ez Bethlent is arra késztette, hogy velük szemben „ellensúlyt és támaszt" a Kisgazdapártnál keressen. Tehát a „kereszténypárt helyett az agrárdemokráciában kereste" az új egységes kormánypárt alapját.1 5 Erre késztethette a miniszterelnököt A Kisgazda ,,Gróf Bethlen István távozzék" c. vezércikke is, amely december 18-án jelent meg. Nagyatádi Szabó és Bethlen közeledése 1921. december 21-én Bethlen és Klebelsberg megjelentek a Kisgazdapártban. A választójogi reformról a miniszterelnök kijelentette: Ismeri a párt kívánságait, amely csak nyerhet az új választójogi törvényjavaslattal. A Wekerle-féle választójogi törvény nem elégíti ki az igényeket — mondotta — a Friedrich-féle választójogi rendelet pedig túlságosan szélsőséges. Az új törvényjavaslat középúton fog haladni. ígérte, „nem fog zsákban macskát árulni," mielőtt a törvényjavaslatot beterjeszti a nemzetgyűlésnek, azt megismerteti a pártvezetőséggel és az egyes képviselőcsoportokkal is, hogy a felmerülő kívánságoknak eleget tegyen.16 A titkosság kérdéséről azonban nem szólt! A miniszterelnök a KNEP-ben is hasonló nyilatkozatot tett. Ez azonban nem nyugtatta meg a párt keresztényszocialista csoportját, akik szintén az általános és titkos választójog hívei voltak. Joggal gondolták, hogy Bethlen választójogi törvénytervezete konzervatívabb lesz, mint az érvényben lévő Friedrich-féle választójogi rendelet. Ezért a Kisgazdapárt liberális agrárdemokratáit arra kapacitálták, hogy együtt lépjenek fel e törvénytervezettel szemben. Haller István felkereste Nagyatádi Szabót és Mayer Jánost. E tárgyalások azonban eredménytelenül végződtek. Elsősorban azért, mert ekkor már — a kiéleződött legitimista és szabad királyválasztó ellentétek miatt — Nagyatádi Szabóék is úgy gondolták, hogy a párt érdekében áll a , jelenlegi általános választójog jelentékeny" megszűkítése. Különösen ragaszkodtak a „női választójog és az analfabéták választójogának megszűkítéséhez." Ugyanis felmérték: az általános választójog meghagyása esetén a legitimisták — a katolikus egyház támogatásával — megkapják a nők és az írástudatlan tömegek többségének szavazatait. Ez pedig jelentősen csökkenthétté a 14 Új Barázda, 1921. XII. 28. 2. 15 Pethö, ím.: 235. 16 Új Barázda, 1921. XII. 22. 1.
