Századok – 2002
Tanulmányok - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt kormányzópárttá bővítése V/989
NAGYATÁDI SZABÓ ISTVÁN ÉS A KISGAZDAPÁRT.. 993 feltámassza." A miniszterelnöknek „pártja nincs, ennél fogva az ő kormányzása bizonyos önkényuralom jellegével bír." Bethlen kormányának működése tehát nem „gyökerezik alkotmányos törvényeinkben, de teljesen ellentétben is van eddigi alkotmányos miniszterelnökeink felfogásával és eljárásával." A miniszterelnök „irtózik a nemzet akarata megnyilvánulásától," mert kerüli az egységes párt megalakításának „egyedül helyes módját, a képviselőház feloszlatását és új választások kiírását." Pedig csak így lehet egységes pártot alakítani, de csak annak, aki politikája iránt a nemzet bizalommal viseltetik. „Vagy ezt cselekedje gróf Bethlen, — írták — vagy távozzék."^ Nagyatádi Szabó hetilapjának Horthy elleni burkolt támadása összefüggésben lehetett Friedrich István december 9-én a nemzetgyűlésben tett azon bejelentésével, hogy 1919 őszén, Siófokon, merényletet terveztek Nagyatádi Szabó ellen. Le akarták tartóztatni, meg akarták gyilkolni. Friedrich — elmondása szerint — külön mozdonyon száguldott Siófokra és ő mentette meg a parasztpolitikus életét. Nagyatádi Szabó az MTI-nek így nyilatkozot: „Eletem ellen irányuló egyéni akciókról tudtam, de mivel nekem is voltak értesüléseim, ez nem sikerülhetett." Ha Friedrich „megakadályozta őket, fogadja hálás köszönetemet. A részletekről ő és esetleg Pallavicini György őrgróf, aki annak idején, mint kormánybiztos Siófokon tartózkodott, tudna felvilágosítást adni." Ezzel azonban Nagyatádi Szabó és hívei nem kívánták ezt az ügyet befejezni: veje, Tankovics János a párt ülésén indítványozni akarta, hogy a párt követelje a Friedrich által említett atrocitások szigorú kivizsgálását és főként azt, hogy „derítsék ki, kik, mikor és hogyan akarták elkövetni a gyilkos merényletet Nagyatádi Szabó István ellen." A Kisgazda azzal fenyegetőzött: a párt többsége ezt az indítványt el fogja fogadni, még akkor is, ha „Gömbös Gyuláék és mások" azt ellenzik. Tehát nyilvánosságra fog kerülni az a merényletterv, amelyet annak idején Nagyatádi Szabó ellen el akartak követni. 1921. december közepén tehát Nagyatádi Szabó és hívei a koalíción belülről — az alkotmányos törvényekre hivatkozva — támadták Bethlent és Horthyt. E sajátos ellenzékiség a legitimista és a közjogi ellenzék támadásaival együtt már igen megnehezíthette Bethlen helyzetét. Ám decemberben a kormány jelentős kül- és belpolitikai sikereket is elért: gondoljunk csak Sopron és környékének népszavazással az országhoz való visszakerülésére. Vagy a kormány és az MSZDP közötti megállapodás, az ún. Bethlen-Peyer paktum megkötésére. Közismert, hogy ebben az MSZDP vezetői — többek között — lemondtak a köztársasági államforma népszerűsítéséről és a liberális ellenzékkel, illetve a Polgárok és Munkások Szövetségével való együttműködésről és az agrárproletárok körében új szervezetek létrehozásáról. A kormány és az MSZDP megállapodásával a Kisgazdapárt régi követelése teljesült. De az említett pontjai lehetetlenné tették, hogy Nagyatádi Szabó és hívei a továbbiakban a Bethlennel és a disszidensekkel folytatott küzdelemben a liberális ellenzékkel és az MSZDP-vel taktikai együttműködést folytassanak. Sőt! E megállapodás szerint az új választásokon az MSZDP a rivális pártok számát növelte és a Kisgazdapárt esélyeit csökkentette. 13 A Kisgazda, 1921. XII. 18. 1.
