Századok – 2001

KÖZLEMÉNYEK - Sípos Ferenc: Egy életrajz buktatói. Rákóczi Ferenc Lipót nehéz gyermekkora (1676-1690) IV/955

976 SÍPOS FERENC Rákóczi egyre szenvedélyesebben ír sorsának további alakulásáról: 1688. március 27-én — születésnapján! — érkeztek Bécshez. A városkaput bezárva találták. Órákon át közszemlére voltak kitéve: el kellett tűrniük az ösz­szeverődött csőcselék sértegetéseit. A kínos várakozás után a külvárosba, az Á-goston-rendi monostorhoz kísérték őket. Innen még aznap este Kollonics bíboros­hoz (őt bízta meg a császár a gyámi teendők ellátásával) vitték a két gyermeket, aki nem rangjukhoz méltóan, hanem koruk miatt — Rákóczi Ferenc ekkor tizen­két éves volt, Rákóczi Julianna pedig tizenhat — lekezelően fogadta őket. Később újra kocsiba ültek, s bár a bíboros azt mondta, hogy a császárnak mutatja be az árvákat, egy zárdánál álltak meg, ahol Juliannát erőszakkal választották el test­vérétől. A fiúgyermeket tanítójával és kamarásával a bíboros jószágigazgatójának szállásán helyezték el. Pár nap múlva megengedték, hogy anyjától és nővérétől elbúcsúzzon - hogy Bécsből hova viszik, eltitkolták. Ekkor látta utoljára édesany­ját...^ Tanítójával egy eléggé kopottas bérkocsiba ültették, s csak az utazás második napján mondták meg neki, hogy Csehországba viszik.113 Neuhausban, a jezsuiták kollégiumában színjátékkal, ünnepi lakomával fo­gadják, de itt éri az újabb csapás: tanítójától, egyetlen vigasztalójától is el kell válnia - hiába sír, jajgat, panaszkodik, hiába hivatkozik a bíboros ígéretére... Nem kap különszobát, együtt kell két ifjúval laknia.11 4 „Te látod, Uram — fohászkodik Istenhez a bujdosó fejedelem —, mivelhogy engem még most ezeknek leírása közben is gyötör az emléke, mi történhetett volna keserűbb a gyermek fejedelemmel, mint száműzettetni saját hazájából, el­szakadni szüleitől, ismeretlen országba sodródni, születése adta rangjához mél­tatlan bánásmódban részesülni és egyedül maradni olyan emberek között, akiknek erkölcsei, szokásai teljesen eltérőek, nyelvük sajátságai ismeretlenek, hiszen nem ismertem a latinon kívül (erre otthon tanítottak) más nyelvet, melynek segítsé­gével érintkezhettem volna azokkal, akikkel együtt kellett élnem."11 5 Étkeznie a megszabott időben, a közös refektóriumban kellett. A rozskenyér, a fanyar bor, a szokatlan ízű ételek csak szomorúságát fokozzák.11 6 Rákóczit 12 éves koráig uralkodásra nevelték. A gyermekkor élményei a legmaradandóbbak - ezt a hirtelen zuhanást nem lehet elfelejteni! Mi lehetett az udvar szándéka a gyermek Rákóczival? Mint láttuk, Munká­cson már 1683-ban attól tartottak az egyszerű emberek, a Rákóczi család hívei, hogy „a Kis Urat baráttá, a Kis Asszonyt apácává teszik, hogy a Rákóczi famíli­ának semmije ne lehessen!"11 7 Egy évtizeddel később Rákóczi Julianna azzal riogatta testvérét, hogy Kollonics egyszer azt mondta neki: a császár nem akarja az ő kilépését a zárdából, öccse pedig érettebb korban a jezsuita atyák társaságába kíván lépni! A Vallomásait író Rákóczi nem tudja eldönteni, mi volt a császár szándéka, azt viszont határozottan állítja: a bíboros arra törekedett, hogy nénjét 112 Rákóczi: Vallomások, 26-28. 113 Uo. 28. 114 Uo. 32-33. 115 Uo. 33. 116 Uo. 33-34. 117 MOL Filmtár 6083. doboz: NRA fasc. 927. nro. 38. 18.

Next

/
Thumbnails
Contents