Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Sípos Ferenc: Egy életrajz buktatói. Rákóczi Ferenc Lipót nehéz gyermekkora (1676-1690) IV/955
976 SÍPOS FERENC Rákóczi egyre szenvedélyesebben ír sorsának további alakulásáról: 1688. március 27-én — születésnapján! — érkeztek Bécshez. A városkaput bezárva találták. Órákon át közszemlére voltak kitéve: el kellett tűrniük az öszszeverődött csőcselék sértegetéseit. A kínos várakozás után a külvárosba, az Á-goston-rendi monostorhoz kísérték őket. Innen még aznap este Kollonics bíboroshoz (őt bízta meg a császár a gyámi teendők ellátásával) vitték a két gyermeket, aki nem rangjukhoz méltóan, hanem koruk miatt — Rákóczi Ferenc ekkor tizenkét éves volt, Rákóczi Julianna pedig tizenhat — lekezelően fogadta őket. Később újra kocsiba ültek, s bár a bíboros azt mondta, hogy a császárnak mutatja be az árvákat, egy zárdánál álltak meg, ahol Juliannát erőszakkal választották el testvérétől. A fiúgyermeket tanítójával és kamarásával a bíboros jószágigazgatójának szállásán helyezték el. Pár nap múlva megengedték, hogy anyjától és nővérétől elbúcsúzzon - hogy Bécsből hova viszik, eltitkolták. Ekkor látta utoljára édesanyját...^ Tanítójával egy eléggé kopottas bérkocsiba ültették, s csak az utazás második napján mondták meg neki, hogy Csehországba viszik.113 Neuhausban, a jezsuiták kollégiumában színjátékkal, ünnepi lakomával fogadják, de itt éri az újabb csapás: tanítójától, egyetlen vigasztalójától is el kell válnia - hiába sír, jajgat, panaszkodik, hiába hivatkozik a bíboros ígéretére... Nem kap különszobát, együtt kell két ifjúval laknia.11 4 „Te látod, Uram — fohászkodik Istenhez a bujdosó fejedelem —, mivelhogy engem még most ezeknek leírása közben is gyötör az emléke, mi történhetett volna keserűbb a gyermek fejedelemmel, mint száműzettetni saját hazájából, elszakadni szüleitől, ismeretlen országba sodródni, születése adta rangjához méltatlan bánásmódban részesülni és egyedül maradni olyan emberek között, akiknek erkölcsei, szokásai teljesen eltérőek, nyelvük sajátságai ismeretlenek, hiszen nem ismertem a latinon kívül (erre otthon tanítottak) más nyelvet, melynek segítségével érintkezhettem volna azokkal, akikkel együtt kellett élnem."11 5 Étkeznie a megszabott időben, a közös refektóriumban kellett. A rozskenyér, a fanyar bor, a szokatlan ízű ételek csak szomorúságát fokozzák.11 6 Rákóczit 12 éves koráig uralkodásra nevelték. A gyermekkor élményei a legmaradandóbbak - ezt a hirtelen zuhanást nem lehet elfelejteni! Mi lehetett az udvar szándéka a gyermek Rákóczival? Mint láttuk, Munkácson már 1683-ban attól tartottak az egyszerű emberek, a Rákóczi család hívei, hogy „a Kis Urat baráttá, a Kis Asszonyt apácává teszik, hogy a Rákóczi famíliának semmije ne lehessen!"11 7 Egy évtizeddel később Rákóczi Julianna azzal riogatta testvérét, hogy Kollonics egyszer azt mondta neki: a császár nem akarja az ő kilépését a zárdából, öccse pedig érettebb korban a jezsuita atyák társaságába kíván lépni! A Vallomásait író Rákóczi nem tudja eldönteni, mi volt a császár szándéka, azt viszont határozottan állítja: a bíboros arra törekedett, hogy nénjét 112 Rákóczi: Vallomások, 26-28. 113 Uo. 28. 114 Uo. 32-33. 115 Uo. 33. 116 Uo. 33-34. 117 MOL Filmtár 6083. doboz: NRA fasc. 927. nro. 38. 18.
