Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Sípos Ferenc: Egy életrajz buktatói. Rákóczi Ferenc Lipót nehéz gyermekkora (1676-1690) IV/955
RÁKÓCZI FERENC LIPÓT NEHÉZ GYERMEKKORA 1676-1690 977 apácává, őt pedig jezsuitává nevelje, hogy kihaljon a család és a jezsuita atyák örököljék a javaikat.11 8 Hogy szerzetessé akarták volna nevelni, nem bizonyítható, inkább csak császárhű alattvalóvá kívánták formálni: 1688. április 3-án érkezett meg Rákóczi a délkelet-csehországi Jindrichuv Hradecbe, német nevén Neuhausba. A Habsburg-birodalom egyik legelőkelőbbnek tekintett — a császár által különleges gonddal támogatott — jezsuita iskolájába került, osztrák főnemesek és előkelő cseh családok, az udvari arisztokrácia fiai tanultak itt, az államapparátus vezetésére hivatott iijúságot nevelték itt; szobatársa Kollonics Zsigmond (Rákóczi gyámjának unokaöccse) és báró Wolkra Oító!11 9 Az egykorú feljegyzés így örökíti meg Rákóczi érkezését: „Gimnáziumunk kitűnően fegyelmezett és erkölcsös növendékekkel gyarapodott. Közülük kitűnt gróf Rákóczi Ferenc, Rákóczi György egykori erdélyi fejedelem unokája, Rákóczi Ferenc fia, aki anyjával és nővérével vészelte át a hosszú ostromot, minden reményt elvesztve, hogy nevelőapja, Thököly Imre felszabadíthatja; miután hosszú és igen állhatatos ostrom után Munkács vára elesett, anyjával és nővérével együtt Bécsbe vitték a császár hatalma alá. Anyját és nővérét a Szent Orsolya-rend apácáinak oltalmára bízták. A Kollonics Lipót bíboros gyámsága alá helyezett Ferenc grófot, amikor arról tanácskoztak, hogy hová küldjék tanulni, ügy döntöttek, hogy Neuhausba küldik. Hogy pedig tökéletesebben Társaságunk felügyelete alá kerüljön, a felséges Lipót császár akaratából a szemináriumban rendeltek neki szállást, szolgaszemélyzetéből minden honjabeli férfiút eltávolítottak mellőle, hogy — a Császár szavai szerint — a Császár hű alattvalói között annál biztosabban megtanulja tisztelni az isteni és emberi felséget."12 0 Rákóczi lassan megszokta új környezetét: egy hónapon belül bekapcsolódott az iskolai munkába. Az eddig megszerzett ismeretei, latin tudása alapján a negyedik, vagyis a syntaxista osztályba került. Itt főleg a latin mondattant tanulta.12 1 A következő évben, 1689-ben — a poéticai osztály tanulójaként — az antik klasszikusokkal, Vergiliusszal, Ovidiusszal ismerkedett.12 2 1690-ben a legfelső, a rhetorical osztályba lépett. Az ókori prózaírókat, szónokokat tanulmányozta - elsősorban Cicerót.123 (Az állandó latin társalgás kikezdte nyelvérzékét, a nővérének ekkoriban írt, évődő hangú levele árulkodik erről: a magyar szavak már nehezen jönnek a tollára, az írásmód, a mondatfűzés idegen!)12 4 Még ugyanebben az évben befejezte tanulmányait, a kollégium évkönyve elismeréssel emlékezett meg tehetségéről, szorgalmáról és szerénységéről.12 5 Sőt Guttwirt atya, a gimnázium igazgatója tanítványa tiszteletére megje-118 Rákóczi: Vallomások, 39-10. 119 Köpeczi-R. Várkonyi, 1976. 45., 47-48. 120 Szörényi László: Rákóczi csehországi tanuló évei. In: Rákóczi tanulmányok. Szerkesztette Köpeczi Béla, Hopp Lajos, R. Várkonyi Ágnes. Budapest, 1980. (a továbbiakban: Szörényi, 1980.) 292. 9. jegyzet; Köpeczi, 1982. 48-49. 121 Szörényi, 1980. 299.; Köpeczi, 1982. 49. 122 Szörényi, 1980. 301.; Köpeczi, 1982. 49. 123 Szörényi, 1980. 303.; Köpeczi, 1982. 49.
