Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Sípos Ferenc: Egy életrajz buktatói. Rákóczi Ferenc Lipót nehéz gyermekkora (1676-1690) IV/955
RÁKÓCZI FERENC LIPÓT NEHÉZ GYERMEKKORA 1676-1690 187 9 57 utánzó hízelgő minden bizonnyal elérte célját, Zrínyi Ilona meghatottan örökítette meg az eseményt, saját kezével jegyezte le a köszöntő verseket e szavak kíséretében: „Isten soha ne adjon anyának jobb gyermekeket, mint azok még eddig az ideig voltak, mert soha nem tapasztaltam egyebet bennek az igaz szeretetnél és engedelmességnél hozzám, semmi nemű változásokban. Abban leginkább gyönyörködtem, egymáshoz igaz atyafi szeretettel voltanak. Ha tovább is hozzám és az én édes uramhoz abban maradnak, vesznek jutalmat mitőlünk, az Istentől áldást, adnak jó példát a világ fiainak."10 7 S nyílván a „költő" jutalma sem maradt el! Nem ártatlan névnapi köszöntőről volt szó, a szerző a politikát is belekeverte, a gyermek Rákóczival többek közt ezeket mondatta: ínség10 8 bilincsejét kerölő magyarság, Egy Munkács várában szorult az szabadság, Kit egy Zrínyi szívő tartott meg asszonyság, Hol vagy, s hálát nem adsz, az egész magyarság/109 Ezek a patetikus sorok — egy szolga hízelgése — nemcsak Rákóczi, a magyar történetírás értékítéletét is befolyásolták. Munkács, szabadság, Zrínyi szívű aszszonyság! Harsány, rikító színek - a megbicsakló, a visszhangtalanságra utaló utolsó sorról (a „költő" a következő versszakban egyhelyben toporog, majd gyorsan átadja a szót Rákóczi Juliannának!) mindenki megfeledkezett. A magyarság egységesen nem állt ki Munkács mellett, Zrínyi Ilona ügye mellett, Thököly Imre Ügye mellett. Amikor a kuruc királyt a váradi pasa letartóztatta, megkezdődött hadseregének felbomlása, egyre több tiszt, katona — bosszúból? megértve az idők szavát? — pártolt át, fordult szembe a törökökkel. (Hogy hol volt a magyarság? Válaszoljunk a költői kérdésre! A névnapi köszöntővel csaknem egy időben — június 18-án — kezdődött meg Buda ostroma: a 61 ezer fős nemzetközi haderőhöz 15 ezer magyar csatlakozott!)11 0 Zrínyi Ilona nemhogy segítséget kapott volna férjétől, még ő küldött neki Munkácsról katonákat!11 1 Ε kis kitérő után nézzük, a munkácsi kapituláció után milyen sérelmek és vélt sérelmek érték Rákóczit a bécsi udvar részéről! * * * 107 OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 1958., vö. Kuruc költészet, 789. 108 Ε szót Thaly Kálmán "rabság"-ra cserélte (Dobay: Napló, 436. jegyzetben, Thaly, 1882. 71.), már-már így ment át a köztudatba (Márki, 1907. 77., Köpeczi Béla-R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc. Budapest, 1955. — a továbbiakban: Köpeczi-R. Várkonyi, 1955. — 33. és Köpeczi, 1982. 41.), ám időnként fel-felbukkant a helyes változat is: Márki, 1907. 82., Köpeczi-R. Várkonyi, 1976. 36. Az érdekesség kedvéért: A verset Szalay László történész fia, Pál másolta le Thaly Kálmán számára (OSZK Kézirattár, Fol. Hung. 1390. 2. köteg 15-16. lap.), itt még az "ínség" szó szerepel; sőt egyszer Thaly Kálmán is megtartotta az eredeti kifejezést: Adalékok a Thököly- és Rákóczi-kor irodalomtörténetéhez. Thaly Kálmántól. I. köt. A bujdosók és Thököly kora (1670-1700). Pest, 1872. 221. 109 OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 1958., a vers legutóbbi, helyes, kézirat szerinti kiadása: Kuruc költészet, 324. 110 Buda és Pest visszavívása 1686-ban. A kétszázéves évforduló alakalmából Budapest székesfőváros megbízásából írta Károlyi Árpád. A kétszázötvenéves évfordulóra átdolgozta Wellmann Imre. Budapest, 1936. 114., 118., 210. 111 Angyal, 1889. 171.
