Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Sípos Ferenc: Egy életrajz buktatói. Rákóczi Ferenc Lipót nehéz gyermekkora (1676-1690) IV/955
970 SÍPOS FERENC ne hagyjon, én ha gyalog is, kész vagyok elmenni, valahun hallom Kegyelmedet lenni. Vajki nagy dolog volt minden időben az igaz szeretet. És így, édes szívem uram, ha jól leszen dolgunk, együtt vigadjunk; ha pediglen akkor minemű ellenkező dolgunk leszen, egymást vigasztaljuk és együtt legyünk; mint Isten akaija, együtt viseljük a keresztet."9 1 Thököly Imre katonás szigorúsággal utasította el az érzelem szőtte tervet: Munkács jól védhető vár, kevés katonával nagy erőket lehet lekötni, az ellenség megosztható! Ο nem a feleségét, a mostohafiát akarta maga mellett tartani! Ebben a dologban ugyan meghátrált, de másban nem engedett: Zrínyi Ilona a Munkácson felhalmozott vagyonnal martalékul lett odadobva! (A szerelmes asszonynak nem maradt mozgástere, nem volt választási lehetősége: a várőrség Thököly katonaságából állt, a kuruc király jó előre Radies Andrást nevezte ki várparancsnoknak, a diplomáciai ügyek intézését pedig titkárára, Absolon Dánielre bízta.) És Zrínyi Ilona ebben a reménytelen helyzetben meg sem próbál külön alkut kötni, hűségesen eljátssza a rá kiosztott szerepet: 1685 októberében kijelenti, hogy inkább vesszen el minden körülötte, mint sem férjének tekintélye a legkisebb sérelmet szenvedje.9 2 (A nyilatkozatot elhamarkodottnak is tekinthetnénk, de még mindig van egy hónapja mindent megfontolni. Ezalatt elesik Sárospatak és Regéc, sőt megtudja azt is, hogy féijét a váradi pasa október 15-én letartóztatta. Ebben a helyzetben gondolhatna arra is, hogy házasságkötését annakidején az udvar engedélyétől tette függővé! Zrínyi Ilona azonban nem politikus, hanem szerelmes asszony. Nem az erőviszonyok, az érzelmek határozzák meg cselekedeteit. Helyzetét így nem érzékelheti pontosan — vagy a gyermekei, vagy Thököly! —, azt reméli, ha kitart férje mellett, akkor a gyermekei érdekeit is védelmezi.) Novemberben megérkezik a császári katonaság a vár alá. Zrínyi Ilona kétszer is elutasítja (1685. november 21., 1686. március 9.) Caprara altábornagy ajánlatát — Felső-Magyarország főparancsnoka Munkács átadását kérte, s azt ígérte, ha Zrínyi Ilona elválasztja ügyét a Thökölyétől, akkor őt és gyermekeit kímélni fogja —, ellenáll, s ezzel végérvényesen Thökölyhez köti a saját és gyermekei sorsát.93 Am Munkácsot nem lehet megvédeni, Thököly nincs abban a helyzetben, hogy felmentse - és soha nem is lesz... Ez a keserű igazság az idő múlásával egyre nyilvánvalóbbá válik. Az ábrándokat kergető asszony szeméről lassan lehull a hályog. 1687. december 9-én — azon a napon, amikor I. Lipót fiát, József főherceget megkoronáztatja! — íija Béthune márkinak, Franciaország varsói követének: „Kénytelen vagyok a legbizalmasabban és titoktartást kérve közölni Excellenciáddal, hogy a várral együtt mindannyian, gyermekeimmel együtt végveszélybe sodródtunk."9 4 Hogy a vár két évig Zrínyi Ilona kezén maradhatott, az nemcsak a védők hősiességén múlott! 1686-ban a főerőket Buda ostroma kötötte le (Caprarát is, 91 Horváth, 1869. 62-63. A levél -— Angyal Dávid szerint 1684 második felében íródott — vége a keltezéssel együtt hiányzik. Angyal, 1889. 162. 2. jegyzet. 92 Angyal, 1889. 162. 93 Köpeczi-R. Várkonyi, 1976. 36., 38. 94 R. Várkonyi, 1997. 164.
