Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Sípos Ferenc: Egy életrajz buktatói. Rákóczi Ferenc Lipót nehéz gyermekkora (1676-1690) IV/955
RÁKÓCZI FERENC LIPÓT NEHÉZ GYERMEKKORA 1676-1690 9 57 aki 1686. március 9-től irányította személyesen az ostromot, elvezényelték Munkács alól; a szorosabb ostrom csak negyvenhét napig tartott, április 27-e után a visszamaradt lovasság csupán csak blokád alatt tartotta a várat),9 5 majd Simontornya, Pécs, Siklós, Kaposvár, illetve Szeged visszafoglalása; 1687-ben délen folytak a hadműveletek: Eszék, Pétervárad, Bucsin, Valpó, Vukovár, Karlovic, Posega, Csernek szabadult fel a török uralom alól, s a császári sereg Erdélyt is megszállta.96 Zrínyi Ilonának 1688. január 16-án kellett a kapitulációt aláírni, s január 17-én átadni Munkácsot. Thököly érdekében semmit se tehetett, Thökölyt ekkor már politikai halottnak tekintette tárgyaló partnere, Caprara. A feltételek szigorúak voltak: a reményeiben csalódott asszonynak gyermekeivel Bécsbe kell utaznia, ott fognak lakni, s a várost csak a császár engedélyével hagyhatják el; Zrínyi Ilona csupán az első urától kapott javakkal rendelkezhet, a többit, az árvák birtokait ezentúl a kamara kezeli; az ingatlan és ingó jószágokat a nagykorúsításkor kapják vissza az árvák (a munkácsi és a szentmiklósi jószág visszaadása azonban a császár kegyelmétől függ); a gyermekek feletti gyámság a császárra száll át, gondviselőt majd ő rendel melléjük. Vagyis Zrínyi Ilonának beleegyezését kellett adnia, hogy Bécsbe internálják, hogy gyermekeitől elszakítsák! És elvesztette a hatalmas Rákóczi-birtokokat is.9 7 *** Ha ketten teszik ugyanazt, az nem mindig ugyanaz! Érdekes párhuzam mutatkozik: a fejedelmi gyermek helyzete mostohaapja és édesanyja mellett hasonló volt. Kétségtelen, hogy Thököly Imre igyekezett saját céljaira is felhasználni a kisfiút. Nemcsak a tábori élet viszontagságaihoz kívánta hozzászoktatni, hanem ragjából profitálni is akart - magával hurcolta, mutogatta: íme, itt van mellette, vagyonával, tekintélyével őt támogatja a Rákóczi-ház utolsó saija! S arra idomította, hogyan kell fogadnia a hódoló főurakat, nemeseket. Mindez fárasztó, megalázó lehetett a hét-nyolc esztendős Rákóczi számára. Megalázónak tűnhetett, hogy neki, a hercegnek engedelmeskednie kellett egy grófnakl Kétségtelen az is, hogy a táborban élete — mint bármelyik katonáé — veszedelemben forgott. Ezek a tények, s a Kőrösy György és Badinyi János által saját hűségük bizonyságául kitalált rágalmak láttuk, hogy milyen indulatokat váltottak ki a már felnőtt Rákóczi Ferencből.98 95 Angyal, 1889. 166., 168. 96 Szalay László: Magyarország története. V köt. Második kiadás. Pest, 1866. 350-353., 373-385. 97 A Munkács kapitulációjával kapcsolatos iratok: MOL A Thököly-szabadságharc levéltára. G. 6. A felkelők és a császáriak közt folyt tárgyalások iratai (VI). 13. cs. 54-65. lap, illetve Caraffa végső resolutioja („Költ ő Felsége Munkács vára alatt levő táborábúl, 15-dik January 1688."), kiadva: Munkács capitulatiójához, 1688. I. Végső resolutio. In: Késmárki Thököly Imre naplói, leveleskönyvei, és egyéb emlékezetes írásai. Közli Thaly Kálmán. MHHS XXIV köt. Budapest, 1873. 316-321. 98 Rákóczi: Vallomások, 14-20. — Kőrösy György és Badinyi János a saját szájuk íze szerint alakított történeteiket akár többször is elmesélhették a már nagykorúnak nyilvánított II. Rákóczi Ferencnek, hisz éveken át szolgálatában álltak! 1695. április 16-án Rákóczi főborinspektorként (U-niuersorum Vinorum Nostrorum Generalis Inspector) alkalmazta Kőrösy Györgyöt, ez a szerződés
