Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Sípos Ferenc: Egy életrajz buktatói. Rákóczi Ferenc Lipót nehéz gyermekkora (1676-1690) IV/955
RÁKÓCZI FERENC LIPÓT NEHÉZ GYERMEKKORA 1676-1690 9 57 sának Thököly Imrét — mint láttuk — álnok kígyóként ábrázolta, aki az ő vesztére tör!8 4 A bécsi udvar egy sajátos elhallgatás folytán válik a gyermek tönkretevőjévé - a Vallomásait író Rákóczi csak az okozat leírására szorítkozik, arról hallgat, hogy mindaz, ami vele történt, édesanyja házasságkötésének, a Thököly Imre melletti nyílt kiállásának következménye! Édesanyja fölött nem mert ítélkezni a gyermek... Évtizedekkel az események után Rákóczi így kezdi a személyét ért méltánytalanságok felsorolását: A munkácsi ostrom idején elfoglalták sárospataki és regéci várait. Az ott talált ingó javakat a császári kincstárba szállították át. A több milliós (!) értékből — a császár nevében tett ígéret ellenére — később se kapott vissza semmit.8 5 A munkácsi kapituláció pontjait nem tartották be, sőt a várfeladás után néhány héttel anyját gyermekeivel Bécsbe rendelték, birtokaikat, Magyarországot el kellett hagyniuk.8 6 Érkezésükkor Bécs kapui zárva voltak, órákig látványosságul szolgáltak az őket sértegető tömegnek.8 7 Rákóczi csak azt láttatja, hogy német katonaság foglalja el várait. Holott ez az események logikus következménye! Amint Zrínyi Ilona Thököly Imréhez ment feleségül (1682. június 15.), a Rákóczi-várakba (Munkács, Regéc és Makovica) kuruc őrség került.8 8 Ε házassággal Zrínyi Ilona nemcsak a maga, hanem a gyermekei sorsát is Thököly Imre jövőjéhez kötötte! A császári hadsereg 1684-ben és 1685-ben a Rákóczi-birtokokon fekvő várakat (Makovica, Tokaj, Ónod, Szerencs) is sorra elfoglalta.89 A félje által magára hagyott Zrínyi Ilona gyermekeivel Sárospatakról Munkácsra költözött át, miután ide szállíttatott minden értéket Patakról és Regécről. Tovább már nem lehetett hátrálnia...9 0 Zrínyi Ilona kelepcébe került. Az események menetére többé nem lehetett befolyása. Bekövetkezett az, amitől már régóta rettegett: „Édes szívem — könyörgött férjének még 1684-ben —, gondolja meg Kegyelmed azt, hogy ha engem Kegyelmedtől elszoríthatnának, nem lenne nagyobb örömök és bizonyosb veszedelme Kegyelmednek, kitől Isten oltalmazzon. Mert tudják, hogy Kegyelmed azon helyet nem hagyná igaz és hív emberek nélkül, és így Kegyelmedtől elrekedném azokkal együtt, kitől Isten oltalmazzon. Én miattam... distractiót tennének Kegyelmednek, édes szívem, és akkor volna, az kitől féltem eleitől fogvást. Az én Istenem énnekem ne adja azt érnem, hogy én az én édes uram nélkül akár minemű bátorságos várban vagy helyben megmaradásomat lelhetném. Én azt nem kívánom; hanem vagy élet vagy halál: semminemű félelem, sem nyomorúság engem Kegyelmedtől el nem rekeszt. Csak épen Kegyelmed el 84 Thököly és Rákóczi viszonyára 1. még R. Várkonyi Ágnes: Kritika és emlékezet. (Vázlat II. Rákóczi Ferenc Thököly-képeiról.) In: A Thököly-felkelés és kora. Szerkesztette Benczédi László. Budapest, 1983. (a továbbiakban: R. Várkonyi, 1983.) 248-255. 85 Rákóczi: Vallomások, 25. 86 Uo. 24. 87 Uo. 26. 88 Angyal, 1888. 263-265. 89 Angyal, 1889. 143. 90 R. Várkonyi, 1989. 180., 182.
