Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Cieger András: A bizalmatlanság kora - Lónyay Menyhért a kormány élén I/61
92 CIEGER ANDRÁS helyzetét. Véleménye szerint a nevelés- és az egészségügy, de különösen a közigazgatás területén „majdnem ázsiai állapotokkal találkozunk". Külön kitért a politikai elit morális helyzetére. Hangsúlyozta, hogy az államhatalomnak „szeplőtlennek" kell lennie, az ellenzéknek pedig fel kell hagynia az alaptalan gyanúsítgatással (ne használják politikai célokra). A magyar társadalom döntő többsége ugyanis gazdasági nehézségekkel küzd és ezért különösen hajlamos elhinni az elit tagjairól szóló rágalmakat.11 5 Érdemes még megemlíteni, hogy a beszéd elhangzása után a szélsőbaloldali Simonyi Ernő elhatározta, hogy pártján belül mozgalmat indít Sennyey hallgatólagos támogatására. Vélekedése szerint még a kiegyezéspárti konzervatív politikus is jobb lenne Lónyaynál. Ráadásul a Sennyey-Lónyay ellentét kiéleződése a Deák-párt meggyengüléséhez vezethetne. Ennek ellenére Simonyi is úgy gondolta, hogy az ellenzék még ebben az esetben sem lenne képes átvenni a hatalmat, mert rendkívül megosztott.11 6 A párt egy másik tagja, Mednyánszky Sándor szerint Simonyi terve azt bizonyítja, hogy minden eszközt hajlandó megragadni Lónyay megbuktatása érdekében, még a politikai elvek feladása árán is.11 7 Lónyay pártjára nem csak a belső támadások miatt neheztelt, de azt is szóvá tette, hogy az ellenzéki rágalmak özönében egyedül hagyták és a párt meghatározó alakjai nem álltak ki eléggé személye mellett: „Minden kormány lejárja magát, melynek magának kell harcolni".11 8 Lónyay lelki állapotát leginkább azokon a szövegeken keresztül ragadhatjuk meg, amelyeket a korrupciós vádakra válaszul készített. A politikus hagyatékában több olyan beszédvázlat és levélrészlet is fennmaradt, amely ezzel a témával foglalkozik. Tudomásunk szerint a szövegek legtöbbjét Lónyay végül is nem mondta el vagy csak néhány ember olvashatta (pl. a magánlevelek címzettjei). A szövegek visszatérő gondolatai a következők: Lónyay lelkiismerete nyugodt, politikai és gazdasági tevékenysége a nyilvánosság előtt zajlott. Támadások helyett politikai tettei és majdnem 30 évi közéleti szerepvállalása elismerést érdemelne. Vagyonát becsületes úton hosszú évtizedek alatt fokozatosan szerezte, köszönhetően kitartó takarékosságának, szorgalmának és a szerencsének. Ο mindig is tanítómestere, gr. Széchenyi István magatartását követte, aki a közérdeket sosem feledte, de vallotta, hogy az ország fejlesztésével igenis összefér saját vagyonának a gyarapítása (többször felidézi a Széchenyit érő reformkori rágalmakat). Sértett büszkeséggel, de határozott öntudatossággal vállalta fel, hogy magatartásával kortársa-115 KN 1872-75. 1872. okt. 7. 25. ülés, I. köt. 278-283. Az elmondottak ellenére Sennyey támogatásáról biztosította a kormányt. 116 Simonyi Ernő Kossuth Lajoshoz, 1872. okt. 22. MOL R. 90. I. 5421. 117 Mednyánszky Sándor Kossuth Lajoshoz, 1872. Nov. 16. MOL R. 90. I. 5422. „hogy ily körülmények között a republikánus erényeket még táborunkban is lámpával kell keresni alig szükséges mondanom. Hiszen ha még egy Simonyi Ernő is monumentálisnak ismeri el egy Sennyey beszédét és azt derűre borúra dicséri csak azért, hogy egy Lónyayt megbuktasson — nem látván miszerint nem az eszközök, hanem az elvek, a cél megváltoztatása az, ami bennünket megmenthet — akkor bizony csekély reménnyel kecsegtethetem magamat jövőnk jobbra fordulta iránt." A párton belül Irányi sem támogatta Lónyay megbuktatását. 118 Lónyay Menyhért beszédvázlata a párttanácskozmány előtt, 1872 körül. MTAK Kt. Ms 5306/22a. Ezt egy Deákhoz írt levelében is kifejti. A levél fogalmazványa naplójában olvasható: Lónyay-napló, 1872. Nov. 21.
