Századok – 2001

KÖZLEMÉNYEK - Demény Lajos: Gazdálkodás és társadalom Székelyföldön Bethlen Gábor korában IV/907

GAZDÁLKODÁS ÉS TÁRSADALOM SZÉKELYFÖLDÖN. 909 zúdított Giorgio Basta rémuralma, a véget nem érő háborúskodást követő mérhetetlen pusztulás, a mind több emberáldozatot követelő ragályos betegségek és a kedvezőtlen időjárás miatt beállott éhínség. Szembesülünk 1602 után a székely történelem egy másik sajátos jelenségével, a fejekötött jobbágyság fogalmával. Méreteiben ez már a székely katonáskodás és had fennállását fenyegette. A fejedelmi hatalom viszont nem nélkülözhette a székelyek hadi szolgálatát, ugyanis belőlük került ki az egész erdélyi had kétharmad része. Ki kell egészíteni ezt azzal, hogy szabadságuk ellenében a székelyek saját fegyverzetükkel ingyen szolgáltak a hadban a bevett szokások által megszabott időtartamban. A kérdéssel már II. János választott királynak is szembe kellett néznie, miután a segesvári országgyűlés határozatainak megfelelően a közszékelyeket fejedelmijobbágyaivá nyilvánította, s ezzel katonáskodásukról mondott le. A fejedelmi jobbágyokká tett közszékelyek viszont az egész székelység mintegy kétharmadát alkották 1562 után. A hadi szolgálat aluli felmentésük olyan űrt hagyott a fejedelmi hadban, amelyet egyik napról a másikra pótolni nem lehetett. Igaz, hogy a közszékelység mozgósítása mindig kockázatokkal járt, mert a táborba szállt közszékelyek elégedetlenségükben bármikor a székely főnépek és a fejedelem ellen fordíthatták fegyvereiket. II. János bizonyára ezt akarta elkerülni, amikor hadi szolgálatukról lemondott. Székely politikájában a könnyű lovasságot alkotó főnépekre és lófőkre támaszkodott, a székelyföldi fejedelmi jobbágyok megadóztatásából kívánta előállítani azt az anyagi fedezetet, amelyre a zsoldos mintára felállítandó székely darabantok (gyalogpuskások — pedites pixidarii) létrehozása kötelezte.8 Kezdetben ezek a fejedelmi udvarban, a székelyudvarhelyi, várhegyi és görgényi várakban teljesítettek szolgálatot és ruházatuk színe nyomán a kék vagy veres darabant nevet viselték. Számuk korlátozott volt, és távolról sem pótolhatta a valamikori közszékely gyalogságot. A darabantok állandó szolgálatot teljesítettek és ennek fejében adómentességet nyertek. A 16. századi székely összeírásokból következtethetünk felszerelésükre vonatkozóan is. II. János király intézkedései nem oldották tehát meg a fogas kérdést. Báthory István mindezt azzal egészítette ki, hogy a fejedelmi jobbágyok sorából lófősítő és primori levelekkel, elődjénél sokkal nagyobb árányban, gyarapította a székely gyalogságot és lovasságot.9

Ismerünk két olyan adománylevelet, amelyben Báthory István egy egész századnyi fejedelmi jobbágyot (több mint 200 családfőt) mentesített az adózástól fegyveres szolgálatuk ellenében.1

0 Mihály vajda uralkodása jobb belátásra késztette Erdély fejedelmeit a székelyek vonatkozásában. Már Báthory Zsigmond is székely szabadságlevél kibocsátásával kísérelte meg 1601 december végén a maga oldalára állítani a székelyeket. Bocskai István még határozottabban követte ezt székely politikájában, mert a letelepített hajdúk mellett a székely hadra építette az ország Habsburg-8 Jakó Zsigmond: i. m. 27, 29; Egyed Ákos·. A székely hadkötelezettség és hadszervezet, különös tekintettel a XVI. századra. Székely felkelés 1595-1596. 56-58. 9 Joggal jegyezte meg Jakó Zsigmond (i. m. 29): „Ennek következménye a darabonti, lófősítő vagy primori oklevelek feltűnése, majd elszaporodása az erdélyi fejedelmi írásbeliségben". 10

MOL. Ρ 1870. 2. Csomó. 10. Tétel. 1 és 2. szám.