Századok – 2001

KÖZLEMÉNYEK - Buza János: A magyar és a török dukát árfolyama a 16. század közepén IV/889

A MAGYAR ÉS A TÖRÖK DUKÁT ÁRFOLYAMA A 16. SZ. KÖZEPÉN 901 az alábbi intervallumokban számíthatták a németül tudó kereskedők a fontosabb fizetési eszközöket: A pénz neve Árfolyama A pénz neve soldiban krajcárban A pénz neve minimum maximum minimum maximum zecchino 157 168 104 2/3 112 magyar dukát 150 157 100 104 2/3 spanyol dukát 150 154 100 102 2/3 török dukát 150 154 100 102 2/3 khioszi és rhodoszi dukát 148 154 98 2/3 102 2/3 portugál (keresztes) dukát8

0 140 149 93 1/3 99 1/3 pápai (navesella) 140 145 93 1/3 96 2/3 korona 132 138 88 92 rajnai forint 107 111 71 1/3 74 tallér 100 105 66 2/3 70 A bécsi kereskedők szemszögéből nézve a kurzusokat nyilvánvaló, hogy a kortársak a velencei zecchino után a magyar dukát árfolyamát tartották a legkedvezőbbnek, kurzusának 150 soldira tett alsó határa megegyezett a spanyol és a török dukátéval, felső határa azonban — ha szerény mértékben is, de — mindkettőét meghaladta. így nem véletlen, hogy Velencében a — zecchino hiányában — pénzváltásra kényszerülő külföldi kereskedő akkor járt a legjobban, illetve akkor szenvedte el a legkisebb veszteséget, ha magyar dukáttal rendelkezett. A tételes átváltási táblázatból is az tűnik ki, hogy a zecchinot követően a magyar dukátot lehetett leginkább nyereséggel konvertálni,8

1

e tekintetben mutatói számottevően meghaladták a török dukátokét.8

2 A címoldal szerint Schaerhauff könyve 1563 augusztus 1-én jelent meg Bécsben, szerzője nem tudhatott Velence 1564 tavaszán kiadott árfolyam-rendeletéről. A bécsi kézikönyvben az egyes fizetési eszközök kurzusának alsó határa több ponton egyezik Velence 1551-ben közzétett "tarifájának" felső határaival, a maximumok pedig meghaladják Velence 1564-ben kiadott rendeletében olvasható és kívánatosnak tartott felső határokat. Schaerhauff táblázataiból tehát nem az 80 A táblázat Schaerhauff áttekintő táblázatának rövidítése nyomán készült, az eredeti tabella címe: „Hernach volgt allerley Sort Gold, wie es sich in Venedig gegen der Teutschen Müntz vergleicht." A pénzeket pedig a következő sorrendben közölte: „ Kronen aller Sort gerechnet, Vngerisch Gold Gulden, Reinisch gold aller Sort gerechnet, Zickhimy alt vnnd new aller Sort, Thaler aller Sort, Nauisolly de., Türckisch de., Spannisch de., Portugaleser kurtz und lang kreutz, Rodiothi Siothy de." (paginálatlan). 81 A zecchinotől kezdve a tallérig valamennyi említett pénznem, sőt több váltópénz átváltási táblázatát tartalmazza Schaerhauff könyve az alábbi szerzői útmutatással: „Hieneben volgt ein khlaine Dariffa gantz nützlichen und guet zu wisen allen haldels leuten, so nach Venedig handeln, do die Golt oder Müntz hinein fueren, was gewinn oder Verlust per duc.hundert, wie hoch die Wechsel anlauffe, vnd wie theur er die Warn so er einkaufft, rechnen sol. Ist also hieneben bey jeglicher Sort sunderlich augestelt, darnach ha dich zurichten, etc. Hineben ist zu wissen, wo dieser Buchstab ν stett, bedeut Verlust per duc. 100. Hineben ist zu wissen, wo dieser Buchstab g stett, bedeut gewinn per duc. 100." (paginálatlan). 82

Ha a 100 krajcárban számított magyar és török dukátot 151 soldiért váltották át, akkor 100 dukát váltásán 54 krajcárt lehetett nyerni. Mivel a török dukát árfolyamának felső határát 154, illetve a magyar dukátét 157 soldira tette Schaerhauff, 100 török dukáton legfeljebb 215 krajcárt, 100 magyar dukáton viszont 343 krajcárt lehetett nyerni. Az „Vngerisch Goltgulden aller Sort dem Wechsel nachgerechnet.", valamint a „Türkisch ducaten dem Wechsel nacherechnet, wie volgt." táblázatok összevetése nyomán, (paginálatlan).