Századok – 2001

KÖZLEMÉNYEK - Buza János: A magyar és a török dukát árfolyama a 16. század közepén IV/889

Buza János A MAGYAR ÉS A TÖRÖK DUKÁT ÁRFOLYAMA A 16. SZÁZAD KÖZEPÉN* Az Oszmán Birodalom 1541-ben Buda elfoglalásával hosszú időre megvetette lábát a Kárpát-medencében. Magyarországi hódításai során egyre nagyobb éket vert a magyar királyság testébe, s előrenyomulásának következtében szakadt három részre az ország: a Habsburg-ház fennhatósága alatti királyi Magyaror­szágra, az Erdélyi Fejedelemségre, valamint a török uralom alatti területre.1 Mivel a budai pénzverés2 már korábban elvesztette jelentőségét, pontosab­ban a verdéket a nemesfémeket adó bányák közelében — a királyi Magyarország és a későbbi Erdélyi Fejedelemség területén — állították fel, az Oszmán Birodalom nem kebelezhette be a magyarországi pénzverés központjait.3 Más szóval ez azt jelenti, hogy a kiváló minősége és egy időben jelentős mennyisége4 révén Euró­pa-szerte ismert és elismert magyar aranyforint vagy magyar dukát verése foly­tatódott a magyarországi török uralom idejében is. Az Erdélyi Fejedelemség lét­* Jelen írás a Magyar Numizmatikai Társulat 1997. évi közgyűlésén elhangzott előadás bőví­tett változata. 1 Sinkovics István: Útkeresés Mohács után. Az ország három részre szakadása, in: Magyaror­szág története 1526-1686. Szerk.: R. Várkonyi Ágnes. Magyarország története tíz kötetben. Főszerk.: Pach Zsigmond Pál. Budapest, 1985. 3/1. 149-221. ill. Gábor Barta: Vom ungarischen Königreich zum Fürstentum Siebenbürgen, in.: Kurze Geschichte Siebenbürgens. Hrsg. von Béla Köpeczi Re­daktion der deutschen Ausgabe Zoltán Szász. Budapest, 1990. S. 243-268. 2 Huszár Lajos: A budai pénzverés története a középkorban. Budapest, 1958. 95-120. 3 A verdékre ld.: Huszár Lajos: Münzkatalog Ungarn. Von 1000 bis heute. Budapest, Mün­chen, 1979. 23-26., ill. Huszár Lajos: Az Erdélyi Fejedelemség pénzverése. Budapest, 1995. 21-24. 4 A középkori Magyarország pénzverésének mennyiségéről nem maradtak fenn pontos adatok, csupán becslésekbe bocsátkozhattak a kutatók. Paulinyi Oszkár a csúcsponton éves átlagban 410 000^120 000 darabot valószínűsített, Mályusz Elemér túlzottnak tartotta ezt, de a százezres nagy­ságrendet nem vonta kétségbe, Stefan Kazimír viszont a 14. század második felének egyes eszten­deiben az 500 000 darabot is reálisnak tartotta, vö.: Paulinyi Oszkár: Nemesfém termelésünk és országos gazdaságunk általános alakulása a bontakozó és a kifejlett feudalizmus korszakában 1000-1526 (Gazdag föld - szegény ország). Századok 106 (1972) 561-562., 595., illetve: Mályusz Elemér: Der ungarische Goldgulden in Mitteleuropa zu Beginn des 15. Jahrhunderts. Etudes historiques hongroises 1985. Ed. Ferenc Glatz, Ervin Pamlényi. Budapest, 1985. I. 33-34., valamint: Stefan Kazimír - Jozef Hlinka: Kremnicka mincovna 1328-1978. Kremnica, 1978. 44. Magyarország és Erdély nemesfémtermelésére ld. Oszkár Paulinyi: The Crown Monopoly of the Refining Metallurgy of Precious Metals and the Technology of the Cameral Refiniries in Hungary and Transylvania in the Period of Advanced and Late Feudalism (1325-1700) with Data and Output. Precious Metals in the Ages of Expansion. Papers of the XlVth International Congress of the Historical Sciences. Ed by Hermann Kellenbenz. Beitrage zur Wirtschaftsgeschichte, Bd. 2. Hrsg. von Hermann Kellenbenz - Jürgen Schneider. Stuttgart, 1981. S. 27-39. Újabban Draskóczy István foglalkozik a nemesérc-be­vétellel és a vert pénz mennyiségének kérdésével., tanulmányának címe: Kamarai jövedelem és urbura a 15. század első felében, (sajtó alatt): Gazdaságtörténet - könyvtártörténet. Emlékkönyv Berlász Jenő 90. születésnapjára.

Next

/
Thumbnails
Contents