Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Tóth István György: Galántáról Japánba. Olasz misszionáriusok a 17. századi Magyarországon és Erdélyben IV/819
860 TÓTH ISTVÁN GYÖRGY maguknak kellett megbecsülniük a távolságokat. Ha figyelembe vesszük, hogy ezeket persze nem légvonalban, hanem az úton megtéve értették, akkor a becsléseik megbízhatóaknak mondhatók: Teruggia tartományfőnök szerint pl. Csíksomlyó a galgóci kolostortól 750 mérföldre van,15 5 Alessandro della Croce provinciális és misszióprefektus pedig 1652-ben azt írta Rómába, hogy Bécsből Sztropkóig négyszáz olasz mérföldet tettek meg.15 6 Különösen érdekes Fulgenzio a Jesi olasz obszerváns ferences misszionárius egy 1636-ben a galgóci ferences kolostorban kelt levele.15 7 Fulgenzio ekkor már két éve élt a gyöngyösi kolostorban, a török hódoltság területén, tehát már hozzászokott az itteni viszonyokhoz. Hosszú leveléből számunkra az az érdekes, hogy hogyan határozta meg az egyes távolságokat. A „száműzött" egri püspök 100 olasz mérföldre él Gyöngyöstől, a bécsi nuncius pedig még messzebb, háromszáz olasz mérföldre, írta. Fulgenzio tehát a többi olasz misszionáriushoz hasonlóan az itáliai mértékegységet, a legát, az olasz mérföldet használta a távolságok megbecsülésére, amikor a püspökről vagy a nunciusról írt. Amikor viszont arról szólt, hogy a gyöngyösi ferences kolostor milyen veszedelmes közelségben van a török pasához, akkor azt írta, hogy Gyöngyös „négy magyar mérföldre" van Egertől. Aligha azért írt így Rómába a Hitterjesztés Szent Kongregációja kardinálisainak, mert úgy gondolta, hogy ott magyar mérföldben számolnak, hanem ezt a távolságot nyilván így hallotta gyakran a helybeliektől. Másrészt pedig, míg az olasz mérföld 1,750 kilométer, addig a magyar mérföld körülbelül nyolc kilométer. Ha a misszionárius azt akarta kifejezni, hogy milyen rettenetesen messze van kolostoruktól a bécsi nuncius, nagy számot írhatott, ha olasz legában számolt, amikor viszont az egri török vár és az egri pasa fenyegető közelségét akarta érzékeltetni, akkor a mindössze négy magyar mérföld nagyobb benyomást tehetett a bíborosokra, mintha 18 olasz mérföldet írt volna...15 8 A Magyarországra érkezett olasz misszionáriusok és a magyarok tér-képzete teljesen különböző volt. A három részre szakadt Magyarország Róma számára két nagy régióhoz tartozott. Rómában a török hódoltságban az oszmán birodalom balkáni területének északi kitüremkedését látták, ugyanakkor a királyi Magyarország, akárcsak Csehország, számukra a Habsburg- birodalomnak, azaz a német területeknek a része volt. Ezért azután az olasz hittérítők a szomszédos magyarországi mezővárosokban járva, a leveleik szerint hol mint „in Germania", hol mint „in Turchia" misszióztak. A magyar nemesség és ugyanígy a magyar püspökök azonban Magyarországot egységes — és hangsúlyozottan csak átmenetileg több részre tagolódó — területnek tekintették, ez az eltérő szemlélet azután egé-155 APF SOCG Vol. 79. Fol. 188. 156 AP F SOCG Vol. 218. Fol. 247. + 250/v. A sztropkói missziósházból Kisvárdára — ahol korábban szintén olasz, de a rend obszerváns ágához tartozó ferencesek misszióztak — és vissza az út további 150 olasz mérföld lenne - írta della Croce. Amikor Bonaventura da Genova 1637-ban azt jelentette Rómába, hogy Felső-Magyarország legfontosabb új ferences kolostorába, Kissebesre 50 mérföldről is jönnek a hívek misére, akkor ez persze olasz mérföldet jelentett, és nem magyart, azaz nem mintegy 400 kilométert, hanem a még mindig irdatlan távolságot jelentő 80-90 kilométert értette ez alatt. APF SOCG Vol. 80. Fol. 326. 320. 321/v. 157 APF SOCG Vol. 78. Fol. 189/r-v. + 191/r-v. 158 További példák: APF SOCG Vol. 85. Fol. 243. 248.
