Századok – 2001

TANULMÁNYOK - Tóth István György: Galántáról Japánba. Olasz misszionáriusok a 17. századi Magyarországon és Erdélyben IV/819

OLASZ MISSZIONÁRIUSOK A 17. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON... 861 szen a török hódoltság végéig számos konfliktus forrása lett a pápaság és a magyar püspökök között.15

9 Giovanni Battista da Teruggia 1635-ben a magyarországi katolicizmus központjából, Nagyszombatból írt levelet Francesco Ingolinak. Az olasz ferences már több éve élt Magyarországon, ahol a magyar szalvatoriánus ferences rendtartomány provinciálisává is választották. Távol állt tehát egy frissen érkezett, az itteni viszonyokra éppen csak rácsodálkozó olasz barát szemléletétől. Mégis két alkalommal is azt írta, hogy megválasztották a szécsényi kolostor gvárdiánjának, mely kolostor Törökország közepén található, - pedig a szécsényi végvár és a szécsényi kolostor, amelynek ő volt az elöljárója, a 17. században a török hódoltság szélén, de már királyi területen állt. Ez a művelt és hosszú évekig itt élt olasz ferences a magyarországi török hódoltságot máskor is egyszerűen „Turchiának" nevezte, így pl. amikor arról írt, hogy „ha nem lennének ferencesek Törökországban, akkor csak igen kevés katolikus lenne, mert ott a püspökök nem lehetnek jelen", akkor természetesen nem a Boszporusz, hanem a Tisza partján élő katolikusokra gondolt.160 Az olasz misszionáriusok gyakran jöttek zavarba, ha ki kellett ismerniük magukat a 17. századi Magyarország valóban bonyolult földrajzában. Bonaventura da Genova, nem sokkal azután, hogy Magyarországra érkezett, 1634. október 11-én írt levelet a Hitteijesztés Szent Kongregációjának, „di Tibisco", azaz „a Tiszából" dátummal. Mint a leveléből kiderült, Pázmány érseknél jelentkezett, aki nem is engedte tovább. Az érsek „maga mellett tart itt a Tiszában Turóc vármegyében" (me trattene appresso di se qui in Tibisco nel comitato Thuroczense), ahogy Fra Bonvantura nem kis földrajzi zavarral írta. (Talán a Znió nevet hallotta az itáliai ferences Tibisconak? Znióváralján Turóc megyében volt egy, korábban a jezsuiták kezén lévő apátság, és 1634. augusztusában Pázmány valóban itt tartózkodott.)161

Egy másik levelében Bonaventura da Genova arról írt, hogy Pázmány mellett szolgál, ismét csak „in Tibisco", továbbá Érsekújváron, Sellyén és Turócban, és „mindezek Felső-Magyarországnak a törökkel határos vármegyéi"!162 Modesto a Roma már több évet eltöltött Magyarországon és Erdélyben, amikor megírta a bíborosoknak a nagy jelentését, ám következetesen összekeverte Sztropkót és Szentest (!), és aggódva írt az Árva vármegyében, azaz a csanádi püspökség területén (!) élő katolikusok gondjairól. Ez a földrajzi kavarodás azután 159

Tóth István György: Kié Buda? Az esztergomi érsek és a belgrádi apostoli vikárius vitája a hódolt Budáról. In R. Várkonyi Ágnes emlékkönyv. Szerk. Tusor Péter. Bp. 1998. 251-257. 160 APF SOCG Vol. 77. Fol. 241. Vö. Giovanni Pizzorusso-Matteo Sanfihppo: La Santa Sede e la geografia del Nuovo Mondo. In: Genova, Colombo, il mare e l'emigrazione italiana nelle Americhe. (Atti del XXVI. congresso geografîco italiano). Ed. Claudio Cerreti. Roma 1996. 607-618. 161

APF SOCG Vol. 76. Fol. 291. Ezt a levelet közreadta: Sávai János: Ex tabulario Romano Sacrae Congregationis de Propaganda Fide. Szeged, 1993. 261. Itt azonban Fra Bonaventura valóban nem könnyű kalligráfiája miatt a levél kiadott szövege és a levéltári eredeti csak hellyel-közzel hasonlítanak egymásra. így pl. a ferences nem a pápát tartotta eretneknek, azaz a katolikus miszszionárius levelében nem az áll: „gyorsan segíteni azon, hogy a mi eretnek atyánk" (presto rimediar ch'il padre nostro di heretici), hanem egy katolikus ifjú szeretné az áttérését titokban tartani, mert fél, hogy az apja kitagadja az örökségből: „vorebbe esser coperto temendo ch'il padre suo non lo disherediti", az eredetiben e szavak állnak a fenti idézet helyén. Uo. 162 APF SOCG Vol. 76. Fol. 292. Pázmány 1634. évi itineráriumára: Hanuy Ferenc: Pázmány Péter összegyűjtött levelei. II. Bp. 1911. 463-540.