Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Tóth István György: Galántáról Japánba. Olasz misszionáriusok a 17. századi Magyarországon és Erdélyben IV/819
OLASZ MISSZIONÁRIUSOK A 17. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON... 847 a halál is 1646-ban, de magyarul ennek ellenére nem tanult meg. Soraiból érezhető, hogy mennyire elkeserítette az, hogy a híveihez nem tudhatott igazán közel kerülni, csak tolmáccsal vagy latinul érintkezhetett velük. Nem tanult meg magyarul a római obszerváns ferences provincia másik kiválósága, Modesto a Roma sem, aki pedig három évtized alatt háromszor járt Magyarországon, éveket élt Magyarországon és Erdélyben, betöltve az erdélyi missziófőnök és kusztosz tisztét is. Amikor 1643-ban először érkezett Magyarországra, akkor az volt a szándéka, hogy egy magyarországi ferences kolostorban lakva megtanul magyarul, a háború és a pestis miatt azonban gyorsan vissza kellett térnie Itáliába és később már nem törekedett ennek az oly idegen nyelvnek a megtanulására.98 Ha Fulgenzio a Jesi csak a csodától várhatta, hogy megszólal magyarul, akkor az olasz misszionáriusok elszánt ellenfele, Lippay György esztergomi érsek arra hivatkozott, hogy a nyelvet nem tudó olasz hittérítőkön már a csoda sem segíthet. Megváltónk, írta Lippay Giulio Spinola bécsi nunciusnak, minden szükségessel, még a csodák hatalmával is ellátta az apostolokat, de ezt sem találta elegendőnek a térítésre, ha nem kapták volna meg a nyelvek értésének adományát, utalt az érsek a pünkösdi csodára.9 9 A nyelvtudás hiánya nemcsak a hittérítésben, de a mindennapi érintkezésben is akadályozta a misszionáriusokat: A goai miszionáriusként már megismert San Felice 1636-ban többször is arról panaszkodott, hogy mivel nem tudják az itt beszélt nyelvet, az olasz misszionáriusok nem utazhatnak egyedül Felső-Magyarországon, hanem a nemesurak kíséretére szorulnak.100 Az olasz misszionáriusok a Magyarországon beszélt nyelvek közül egyet sem értettek, bár a román parasztok nyelve ismerősen csengett a számukra. A román „egy annyira megromlott olasz, hogy nem is érteni", írta Modesto a Roma Erdélyről.101 Akárcsak Modesto a Roma, más olasz ferences misszionáriusok, pl. San Felice és a társa, Sonnino, is úgy akartak megtanulni magyarul, hogy egy ideig valamelyik magyarországi kolostorban laknak. Fulgenzio a Jesi, amikor 1634-ben a hódoltságban fekvő gyöngyösi kolostorban elkezdett téríteni, akkor azzal a kéréssel fordult a Hitterjesztés Szent Kongregációja bíborosaihoz, hogy Itáliából küld-98 Fulgenzio a Jesi római obszerváns ferences szerzetes 1643-ban azt javasolta a Kongregáció bíborosainak, hogy évente mindig küldjenek itáliai obszerváns ferencest Magyarországra, akik itt valamelyest megtanulják a nyelvet, megtanulnak magyarul prédikálni, és így folyamatosan lesznek jó misszionáriusok Magyarországon és Erdélyben. Fulgenzio úgy becsülte, hogy körülbelül egy évet valamelyik magyarországi kolostorban lakva, az itáliai ferencsek már eléggé megtanulnak magyarul ahhoz, hogy a misszióban alkalmazni lehessen őket. APF SOCG Vol. 36. Fol. 60. Vol. 406. Fol. 3. 49. Vol. 78. Fol. 204. Külön kérte, hogy — a már említett — Modesto a Roma, Lorenzo di Mont'Alboddo és Giuseppe da Milano ferenceseket helyezzék az ő prefektussága alá, hogy amíg ő erdélyi misszióba megy, ezeket Magyarországon hagyja, hogy ott valamelyest megtanuljanak magyarul. APF SOCG Vol. 406. Fol. 49. Nemcsak Modesto nem tanulta meg azonban a magyar nyelvet, hanem a másik két szerzetes sem. A misszionáriusok 1643 novemberében egybehangzóan arról írtak Rómába, hogy kénytelenek félbeszakítani magyarországi missziójukat, a pestis és a háború miatt, de azért is, „mert nem ismerik a nyelvet". APF SOCG Vol. 87. Fol. 187/r-v. Vol. 89. Fol. 220/r-v. 99 Relationes 343. íoo App S0C G vol. 78. Fol. 48-49., 66. + 71/v. 101 Relationes 233. 326.
