Századok – 2001

TANULMÁNYOK - Tóth István György: Galántáról Japánba. Olasz misszionáriusok a 17. századi Magyarországon és Erdélyben IV/819

OLASZ MISSZIONÁRIUSOK A 17. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON... 845 ket, majd Kassán Pálffy Pál nádor környezetében élt, utána Turóc megyébe ment, itt azonban újból megbetegedett, és végül Ausztriában folytatta a vándorlását. - Pe­derzoli atyát nehezen ellenőrizhették a misszióprefektusai, nem tartozhatott a gvár­diánok kedvencei közé, de minden kóborlása ellenére nem kis hasznot hajtott a ka­tolikus megújulásnak. A magyarországi olasz konventuális ferences misszió sorsa ugyanolyan pa­radox módon alakult, mint az egész magyarországi katolikus megújulásé. A ka­tolikus földesurakra támaszkodó, lelkes és áldozatokat is vállaló olasz misszioná­riusoknak fontos eredményei voltak a hittérítésben, de igazi áttörést nem tudtak elérni. A olasz konventuálisok missziós munkája végülis éppen akkor ért el nagy sikereket, amikor a tulajdonképpeni misszió már jó ideje befejeződött. 1671-ben a missziók munkáját nagyon megkönnyítő politikai fordulat történt Felső-Magyarországon: Az egyébként buzgó katolikus arisztokraták, köztük a missziók lelkes támogatói által vezetett Wesselényi-összeesküvés bukása után, 1671-től a Habsburg-államhatalom katonai erővel és intézményesen üldözte a pro­testánsokat. Az evangélikus és református egyházszervezetet összeroppantó, egy­házi „vákuumot" teremtő erőszakos ellenreformáció nyomán éppen egy olasz kon­ventuális ferences szerzetes, az 1660-as évek második felétől Felső-Magyarorszá­gon térítő Giovanni Battista Reggiani da San Felice szervezte meg a magyarországi konventuálisok Szent Erzsébet-rendtartományát. A Csáky család az olasz ferences közbenjárására a konventuálisoknak adta a csütörtökhelyi templomot, amelynek ő lett az első plébánosa. Reggiani 1671. után számos szepességi templomot foglalt el a protestánsoktól, köztük az igen fontos lőcseit is. (Reggiani szerezte meg ké­sőbb a törököktől visszafoglalt Egerben is a mecsetet a konventuális ferencesek számára.) 1675-ben a szentév alkalmával Reggiani visszatért Itáliába. Itt nem sikerült apostoli misszionáriusi megbízást szereznie, de a generális mint rendtar­tományi biztost visszaküldte Magyarországra, ahol még két évtizeden keresztül, egészen az 1693-ban bekövetkezett haláláig térített.91 Az olasz konventuális ferencesek nemcsak Felső-Magyarország felől hatoltak be a missziók számára különösen nehéz terepet jelentő Erdélybe, hanem a szom­szédos Moldvából is, ahol — a rend konstantinápolyi tartományából kiindulva — az olasz konventuálisoknak virágzó missziója működött. Az itteni moldvai és ha­vasalföldi olasz konventuális misszionáriusok gyakran viselték a csak papíron lé­tező erdélyi provincia tartományfőnöki tisztét. 1660 után, az erdélyi fejedelemség meggyengülésével, lényegesen könyebben jutottak el az erdélyi katolikus nemesurak udvarházaiba a Moldvában térítő olasz konventuális misszionáriusok - a konkurenseik, az erdélyi magyar obszerváns ferencesek gyakran tiltakoztak is emiatt. 1683-tól, a nagy török háború kitörésétől azután Moldvában a törökök és főként a tatárok pusztítása nyomán a missziós munka lehetetlenné vált, az itteni olasz konventuális ferences hittérítők átmene­kültek a viszonylagos biztonságot jelentő Erdélybe. Az erdélyi fejedelem országát 91 APF SC Ungheria-Transilvania Vol. 1. Fol. 31. 250. 497-498/v. Vol. 2. Fol. 109. APF SOCG Vol. 459. Fol. 85. 88/v.

Next

/
Thumbnails
Contents