Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Cieger András: A bizalmatlanság kora - Lónyay Menyhért a kormány élén I/61
78 CIEGER ANDRÁS színre került: „Az ülés után mondta nekem [Kerkapoly], hogy bizonyosan tudja, miszerint az elnök áskálódik és hogy mindjárt kinevezése után engem és Tóthot a császárnál el akart mozdítani... - az egész milly pillantást enged a minisztérium kebelében létező viszályság és bizalmatlanságra."6 3 Fél évvel később Kerkapoly még élesebb kifakadásáról tudósít: „Este 6 órakor miniszteri tanács, mely igen nevezetessé válik, mert Kerkapoly a minisztériumban létező differentiákat hozza szóba és hogy az nem becsületes eljárás, ha egyik a másikát piszkolja vagy piszkoltatni hagyja. Lónyay mindent ígér..."6 4 Lónyay maga is kifejezetten rossznak tartotta kapcsolatát pénzügyminiszterével. Véleménye szerint ennek oka Kerkapoly szakmai féltékenysége.6 5 A Lónyay kinevezése körüli huzavonából és Kerkapoly leveleiből azonban tudjuk, hogy személyessé vált ellentétüknek szakmai nézeteltérés volt a kiindulópontja. A két pénzügyi szakember ugyanis részben eltérő feltételekkel és más-más nemzetközi bankcsoportok bevonásával kívánt vasúti hitelszerződéseket kötni.6 6 Tovább sorolhatnánk a kormányon belül létező számos kisebb ellentétet (pl. Szlávy, Tóth és Lónyay között), ám itt csak azt kívánjuk kiemelni, hogy a kormánytagok közötti feszültségek igen hamar a közvélemény tudomására jutottak. Pártállástól függetlenül a napilapok állandó témájává váltak és természetesen az ellenzéki képviselők is gyakran szóvá tették őket beszédeikben. A legtöbbet azonban a kormány tekintélyének az ártott, hogy a konfliktusokról szóló tudósítások bekerültek a jelentősebb nemzetközi újságokba és megjelentek a diplomáciai jelentésekben is.6 7 A kormány belső életével kapcsolatban egy további sajátosság is kirajzolódik a forrásokból. Lónyay miniszterei feltűnően gyakran tanácskoztak volt főnökükkel, Andrássyval. Ε találkozók zömére Lónyay részvétele nélkül került sor.68 Több különböző forrás is megerősíti, hogy Andrássy külügyminiszteri kinevezése után is aktív szerepet játszott a magyar belpolitikában és — Lónyay megkerülésével is — 63 Pauler-napló, 1872. márc. 24. A kormányülésen Kerkapoly a sajtóban megjelent őt ért támadásokat Lónyaynak tulajdonította. Az ülésről jegyzőkönyv nem maradt fenn. 64 Pauler-napló, 1872. szept. 11. Az ülésről jegyzőkönyv nem maradt fenn. 65 Lónyay Menyhért naplófeljegyzése, 1872. nov. 17. MTAK Kt. Ms 5307/34. „Kerkapoly a minisztérium első talentuma, reátartó, önfejű, tartózkodó s különösen saját pozícióját, mint pénzügyminiszter, tőlem féltő volt." Lónyay szerint viszonyukban csak akkor állt be javulás, amikor az ellenzék mindkettőjüket egyszerre kezdte el támadni. 66 Kerkapoly Károly Lónyay Menyhérthez, 1872. febr. 27. (2 levelet is írt ezen a napon) MTAK Kt. Ms 5304/264. „Többször kértelek, egyesítenéd határozó befolyásodat ez irányban az enyémmel. Most arra kérlek, ne nehezítsed legalább a dolgot az által, hogy újabb kívánatokat fejezel ki mások részesítése végett Ez ügy rám nézve nagyon közel áll ahhoz, hogy becsület kérdéssé váljék". Mint majd látjuk, költségvetési kérdésekben sem értettek egyet. 67 br. Heeckeren jelentése, Bécs, 1872. jún. 9. Algemeen Rijksarchief, Gravenhage, Archiven von Nederlandse Gezantschappen Oostenrijk. Wenen, Kart. 649. És Lukács Lajos: A pesti angol konzulátus megalakulása 1872-ben. E. J. Monson főkonzul politikai működése a Lónyay-kormány időszakában. Századok, 1999. 3. sz. 573. Lónyay rendre cáfolta az ilyen jellegű híreszteléseket. Lónyay többször kijelentette, hogy nincs súrlódás a kabinet tagjai között, sőt egy Deák-párti konferencián felszólítására Kerkapolynak is a teljes összhangról kellett nyilatkoznia. Lásd: Reform, 1872. febr. 10. (39. sz.) 68 Pl. Pauler-napló, 1872. júl. 1., aug. 25., aug. 26. Andrássy aktívan segédkezett a Lónyay bukását követő kormányalakításnál is.
