Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Pach Zsigmond Pál: A vidéki posztóipar az északkeleti országrészen a 15-17. században IV/793
806 PACH ZSIGMOND PÁL Persze Zemplénben és Ungban másutt sem ment ritkaság számba akkoriban kallómalom állítása és szűr- vagy gubacsapók (gubások) tevékenykedése. A Drugeth-birtokok 1437. évi összeírása a Labore balparti mellékfolyója, a Ciróka völgyében települt Kiskemence falunál jegyezte fel, hogy malma ad artem textorie (!): a szövőmesterséghez szolgált, azaz kallómalom volt.78 A Zemplén megye délnyugati csücskén, a Tisza és a Sajó szögében fekvő tiszaluci vám bevételéből υ estem griseam: szűrposztóruhát vett az ónodi várnagy konvenció gyanánt a vár egyik éjjeli őrének 39 dénárért, a másiknak pedig harisnyát, azaz (szűr)nadrágot mindössze 6 dénárért 1520-ban.79 A leleszi konvent 1549. évi kiadmánya, amely a pálosrendi szerzeteseknek visszaadott egyes javakról szólt, a Tolcsvától északnyugatra eső Horváti községben említett olyan kétkerekű malmot, amelynek egyik kereke fruges molliens (!): gabonaőrlőt, a másik pedigpannum griseum torculans: szürkeposztó-kallót hajtott.8 0 Zemplén megye délnyugati szögletében, a Hernád parti Bezzeg (később: Berzék) helységben Csapó (Chyapo) István; Sárospatakkal átellenben, a Bodrog balpartjára épült Kispatakon Gubás Ferenc; a Sátoraljaújhelyhez közeli Kistoronyán Gubás Tamás és Gubás Boldizsár neve tűnik szemünkbe az 1570 körüli dézsmajegyzékekből;8 1 északabbra, Alsókemence községben Csapó (Chiapo) Lukácsé a (tőke-)terebesi uradalom 1601. évi urbáriumából.82 Amikor pedig a Drugeth-birtokokra visszaérve, a homonnai uradalomnak Homonnay Drugeth György részére készült 1612. évi urbáriumában lépten-nyomon arról olvasunk, hogy a falvak (pagi) soltészai, többek között pokróc-szolgáltatással is tartoztak az úrnak minden esztendőben — akárcsak a munkácsi uradalomban jónéhány falu kenézei Eszterházy Miklós közel egyidejűleg (1613) kelt urbáriuma szerint8 3 —, akkor szinte látni véljük a soltészok kezén lévő kallómalmokat, amelyekben pokrócokat és más paraszti szőtteseket munkáltak. Mellettük egy urasági karlóról is tudósít a homonnai urbárium: Hosszúmező faluban, a Ciróka mentén.8 4 78 Engel 47; vö. Adalékok Zemplén vármegye történetéhez (=AZT). Szerk. Dongó Gyárfás Géza. Sátoraljaújhely XIV (1908) 325. 79 Irányi Béla: A tiszaluci vám bevételei és azok felhasználása 1516-1520. MGSz XIII (1906) 47. 80 Egyháztörténelmi emlékek a magyarországi hitújítás korából. V Szerk. Karácsonyi János, Kollányi Ferenc és Lukcsics József. Bp. 1912. 180. - Az akkor Zemplén megyéhez tartozó Horvátiról (későbbi nevén: Erdőhorváti) és pálos klastromáról: Csánki Dezső·. Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I. Bp. 1890. 350; Dudás Gyula: Zemplén vármegye műemlékei. In: AZT XII (1906) 13. - A torculans szó a klasszikus latin torquere származéka, dörzsöl, tapos értelemben: DuCange VIII. 126; itt kétségtelenül kallózást jelent. Maguknak a pálosrendi barátoknak a csuklyája is a helybeli szürkeposztóból készülhetett. 81 N. Kiss István: A mezőgazdasági termelő népesség fluktuációja és az extraneus birtoklás Hegyalján a XVI. század második felében. In: Jobbágytelek és parasztgazdaság az örökös jobbágyság kialakulásának korszakában. Tanulmányok Zemplén megye XVI-XVII. századi agrártörténetéből (=ZA). Szerk. Makkai László. Bp. 1966. 254, 274; Veress Eva: Háztartás, telek és termelés viszonya hegyaljai és bodrogközi jobbágyfalvakban. In: ZA 376, 378, 381, 388. 82 Marsina-Kusik II. 30. - Alsókemence a Zemplén megyei (Tőke-)Terebes uradalmához tartozott, de már Abaúj megyében. 83 OL U et C 18:25. 84 OL U et C 109:2. - A nyugatról szomszédos csicsvavári uradalomban.ugyancbuk jónéhány falu tartozott pokróccal vagy lazsnakkal (esetenként annak pénzbeni megváltásával) az 1585., 1636. és 1648. évi urbáriumok szerint: Hidegpataki [Hodinka] Antal: Adalékok Csicsva vára és tartozékai történetéhez. In: AZT X (1904) 301-303, 306, 311-312, 316-317.
