Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Cieger András: A bizalmatlanság kora - Lónyay Menyhért a kormány élén I/61
LÓNYAY MENYHÉRT KORMÁNYA 77 a minisztertanácsi ülésen pedig azon érveket is érvényesíteni tudta, melyeket korábban esetleg az adott miniszter nem fogadott el.5 9 A testület működésének anyagi hátterét az 1872-es miniszterelnöki költségvetés egyik tétele biztosította. Csakhogy sem a pénzügyi bizottság, sem az ellenzék nem kívánta megszavazni a Lónyay által erre a célra kért 50 ezer forintot. Az ellenérvek igen szerteágazóak voltak. Több országgyűlési képviselő a bizottság helyett egy államtanács létrehozását szorgalmazta. A kormány azonban határozottan elzárkózott egy ilyen testület felállításától, mert az elnevezés és a képviselői felszólalások mögött azt a hátsószándékot sejtette, mely egy kormány melletti, országgyűlés által irányított döntési fórumot kívánt megalkotni, ez viszont sértette volna a miniszteri felelősség és a hatalommegosztás elvét. Mások túl költségesnek vélték a bizottság felállítását (az előző évi költségvetés még csak 15 ezer forintot szánt törvény-előkészítésre) és nem láttak semmilyen garanciát arra, hogy javulni fog az előkészítő munka. Az elhúzódó vitát lezárandó Lónyay ígéretet tett az ellenzéknek arra, hogy egy éven belül külön törvényben fogják szabályozni a testület működését és elfogadta a pénzügyi bizottság 30 ezer forintos javaslatát.60 A bizottság gyakorlati működése során is jelentős nehézségekbe ütközött. A minisztériumok felől a testületre zúduló törvényjavaslatok körültekintő véleményezésére e néhány fő kevésnek bizonyult, a külső szakemberek bevonását pedig rendszerint az hiúsította meg, hogy a bizottsági munka összetett szakértelmet igényelt.6 1 A kormányzaton belül sem fogadta egyöntetű lelkesedés a bizottság felállítását. Egyrészt az igazságügy-minisztérium tekintett féltékenyen az újonnan létrejött testületre, másrészt pedig egy-egy konkrét javaslat tárgyalásakor az éppen illetékes minisztérium nehezményezte a törvényelőkészítő-bizottság kritikai észrevételeit. A testület anyagait átnézve elmondható, hogy a bizottság alapos munkát végzett, a véleményezésre megküldött javaslatokat hosszú módosításokkal látta el, ám a legtöbb ily módon előkészített javaslatból végül nem született törvény.6 2 Ugyancsak nem alkottak törvényt (de még javaslat sem körvonalazódott) a kormány hatáskörének a szabályozásáról. A kormány tekintélyét aláásták, a kormányzati munkát pedig időnként szinte lehetetlenné tették a minisztertanácson belül feszülő személyi ellentétek. Pauler naplójából kiderül, hogy a gyanakvás és a bizalmatlanság állandósult a kormányon belül. A legnagyobb feszültség Lónyay és Kerkapoly között volt érezhető, Pauler két olyan minisztertanácsi ülésről is beszámol, amelyen ellentétük a fel-59 A bizottság felállításáról: Κ 27. Mtj. 1872. ápr. 19. (8. pont), máj. 17. (3. pont), jún. 5. (8. pont) és jún. 30. (7. pont). 60 A vita olvasható: KN 1869-72. 1871. dec. 7. és 8. 397-398. ülés, XVIII. köt. 321-329. Lónyay lemondása miatt külön törvényi szabályozásra nem került sor. 61 A nehézségekről: Fabinyi Teofil Lónyay Menyhérthez, 1872. júl. 28. MTAK Kt. Ms 5304/188. Fabinyi elsősorban az egyetemen oktató fiatal jogászokat kívánta bevonni a munkába, de megkereste Gyulai Pált is, ám ő elhárította a felkérést. Zichy Antal pedig lemondott tagságáról, mert időközben képviselővé választották, illetve mert nem közölték vele előzetesen a testület működési szabályzatát. Lásd: Zichy A. Szász Károlyhoz, 1872. júl. 18. OSZK Kt. Levelestár. A Pesti Napló szerint a bizottságnak kevés és tisztázatlan a jogköre (1872. aug. 6. 180. sz. reggeli kiad.), a Reform pedig attól féltette a testületet, hogy állandó konfliktusai lesznek az egyes tárcákkal (1872. aug. 4. 211. sz.). 62 Az önálló törvényelőkészítő-bizottság 1873 végével megszűnt. Bővebben: CiegerA.: Kormány a mérlegen - a múlt században, i. m. 88.
