Századok – 2001

DOKUMENTUMOK - Schweitzer Gábor: "Szomorú a jövő; mert szomorú a jelen." Angyal Dávid naplófeljegyzései III/697

700 SCHWEITZER GÁBOR hogy ő az elragadtatás hangján írt erről. „Díszgyűlés az Akadémián. A nyolcvanhat éves Afngyal], professzor mellett ülök, előttem a sudár termetű Cs[engery János] Bácsi, aki Martialis epigrammáit fordítja ma is, de szemérmesen; kihagyja a csípős részeket. A. professzor kíváncsian és irigyen nézi Cs. Bácsit, majd felém fordult: 'Jól tartja magát' — mondja savanyú elismeréssel, s Cs. Bácsi felé bök. — 'Nyolcvannégy.' Mint egy színésznő, mikor a vetélytársnőt bírálja. (...) Ε falak és e nyolcvanévesek között érzem otthon magam".8 (A háborús napló) A második világháború sorsfordító esztendeje hadi eseményeit Angyal igen pontosan követte és rögzítette feljegyzéseiben. Külső hírforrásul — mint oly sokan — a londoni rádió adásait és a svájci Zürcher Zeitungot használhatta. Figyelmét nem kerülték el még a földrajzi értelemben távoli — csendes-óceáni — események sem. Érthető okok miatt elsősorban mégiscsak a keleti — orosz — hadszíntér foglalkoztatta. 1942 nyarán még a tengelyhatalmak győzelmét prognosztizálta, s megalapozatlannak tartotta az angolszász szövetségesek háborús optimizmusát. „Az angolszász világ biztosra veszi a végső győzelmet," - jegyezte fel 1942. július 28-án. „Nem értem, mire alapítják reményeiket." Egy nappal később — a Zürcher Zeitungban megjelent haditudósítások alapján — hasonló következtetésre jutott: „az angolszász ügy igen rossz állapotban van. Hajóik nagy tömegben süllyednek. Az oroszok visszaveretnek mindenütt. Észak-Afrikában az angolok helyzete igen veszélyes. Mire számítanak tehát, mikor a végső győzelemről beszélnek?" Éles szemmel elemezte s értékelte a világháború katonai és diplomáciai fejleményeit. Brazília hadba lépésével a szövetségesek közeli észak-afrikai partraszállását valószínűsítette. „Brazília beavatkozása fontos lehet, onnan Dakar közel van, és ha A-merika ott Rommel háta mögé kerül. Fantázia. Egyelőre a németek a Kaukázus legmagasabb csúcsán járnak," - jegyezte naplójába 1942. augusztus. 26-án. Véleményét akkor kezdte átértékelni, amikor 1942 őszén megmerevedtek a frontok El-Alamein-nél és Sztálingrádnál. „Sztálingrádnál óriási küzdelem. Angol részről siker Észak-Afrikában," — vetette papírra 1942. szeptember 23-án. „Sztálingrád és Kaukázus kemény diók a németnek," — summázta a fejleményeket két héttel később, október 7-én. Néhány nappal utóbb már egyenesen „bámulatos"-nak tartotta a szovjet csapatok sztálingrádi ellenállását. November elején, a szövetségesek észak-afrikai partraszállása, az angolok egyiptomi győzelme és az orosz erők sikeres sztálingrádi ellentámadása után Angyal már határozottan megkérdőjelezte a tengelyhatalmak diadalát, s a háborús mérleg megfordulásáról írt (november 7.). A partraszállás tényét mások is akként értékelték, hogy az a tengelyhatalmak vereségét fogja előmozdítani. A tábornokdiplomata Andorka Rudolf '42. november 8-i naplóbejegyzésében rögzítette az alábbiakat: „51. Születésnapom. Ajándékul 9 órakor azt a hírt kaptam a rádión, hogy az amerikaiak partra szállottak Észak-Afrikában. Ezzel összeomlott Rommel védelme s Olaszország követni fogja. A Balkán is sebezhető, s a végső döfés alighanem onnét jön."9 Különösebb stratégiai előismeret sem kellett ahhoz a felis« Márai Sándor: Napló 1943-1944. Bp., Helikon,1990. 28-29. 9 A madridi követségtől Mauthausenig. Andorka Rudolf naplója. Összeállította: Lőrincz Zsuzsa. Bp., Kossuth, 1978. 266.