Századok – 2001
DOKUMENTUMOK - Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky két memoranduma Bárdossy miniszterelnökhöz II/649
672 TILKOVSZKY LÓRÁNT rikai frontot egyszeriben összeroppantaná. De Grönland és Izland megszállása, esetleg Írország amerikai megszállása, a Portugáliában és az Azori szigeteken létesíthető amerikai bázisok, s a Középkeleten az esetleg Ázsiába szoruló orosz fronthoz csatlakozó angol-amerikai katonai beavatkozás lehetősége, India és a Kaukázus felől, mely alighanem magával rántaná Törökországot is: mind olyan kérdőjelek, amelyekre bajos volna biztos nemmel felelni. Mindent összefoglalva, nehéz szabadulni e hevenyészett és csalatkozhatatlanságot igazán nem igénylő tűnődések és számítgatások során attól a gondolattól, vagy érzéstől, hogy e roppant világtörténelmi mérkőzés során a nagy elemi erőknek túlnyomó része az angolszász oldalon van. Tehát a német háborús győzelem legalábbis valószínűtlen. Fölmerül még az a lehetőség, hogy Szovjetoroszország részben való vagy teljes leverése után Németország teljes katonai erejével Anglia ellen forduljon s elözönölje a brit szigeteket.78 Mindenekelőtt nem valószínű az orosz birodalom teljes elfoglalása, Anglia és Amerika számára minden valószínűség szerint marad Szibériából — bizonnyal nem is egy — „Szaloniki"7 9 , ahol bázist épít és esetleg nagyobb erőkkel is partra száll. Igaz, hogy a szibériai méretek és a közlekedési kezdetlegesség, tehát az utánpótlás nehézsége nem tesz valószínűvé egy nagyarányú szibériai angol-amerikai katonai támadást, hacsak nem India felől Iránon, Irakon keresztül. De az is valószínű, hogy német részről az „egyfront" lehetősége mindinkább tűnőben van. Elképzelhető ugyan, hogy európai Oroszország leverése után Németország kelet felé védelmi állást foglal el, esetleg Afrikában is, s ahhoz lesz elég ereje, hogy ezeket a védelmi vonalait huzamosabb ideig tartsa. Egyfelől azonban ezeken a védelmi vonalakon ki volna téve mindig meglepetéseknek, másfelől Anglia megtámadása kétségtelenül magával hozná — ha addig meg nem történt volna — az Egyesült Államok beavatkozását. Az Unió flottájának a Szigetek körül gyülekező zöme, az izlandi és írországi támaszpontok, egy amerikai expedíciós sereg megjelenése, Anglia belső védelmi erői, melyek kétségtelenül minden irányban jól meg vannak szervezve, az amerikai légiflotta megjelenése az Atlanti-óceánon, s esetleg új arcvonalak támasztása pl. Portugáliában, Franciaországban, Norvégiában: együtt legalább is valószínűtlenné tennék egy német invázió sikerét. Ha nagyon le akarnánk egyszerűsíteni, egyszerűbb formulába önteni — amiben persze mindig van jó adag egyoldalúság — a francia összeomlás óta eltelt jó esztendő háborús mérlegét s egyben a háború jövő kilátásait, így összegezhetnénk a dolgokat: a brit birodalom 14 hónap óta Amerikának egyelőre igen mérsékelt anyagi és fegyverkezési támogatása80 mellett sértetlenül tartotta fenn a birodalmat s hadi erejét, hogyan bírná hát a következő 14 hónap alatt leverni Németország és Olaszország, akár Japánnal együtt is, azt az Angliát, amely mögött ott van már most, mérhetetlen erőtartalékával a Szovjetunió s amelyet teljes 78 Hitler 1940. július 16-án adta ki utasítását a tervezett angliai partraszállás előkészületeire. 79 Az első világháborúban, 1915-ben angol-francia csapatok szállták emg Szalonikit, s azt erős hadműveleti támasztponttá építették ki. 80 Az Egyesült Államok kormánya 1940. szeptember 2-án 50 régi torpedórombolót adott Nagy-Britanniának, támaszpontokért cserébe. 1941. február 10-én a kongresszus megszavazta a hadianyag-szállításra vonatkozó kölcsönbérleti törvényt, amely március 11-én lépett életbe.
