Századok – 2001
DOKUMENTUMOK - Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky két memoranduma Bárdossy miniszterelnökhöz II/649
BAJCSY-ZSILINSZKY MEMORANDUMAI BÁRDOSSYHOZ 673 anyagi és katonai erejével támogatnak szükség esetén az Egyesült Államok? Hiszen Szovjetoroszország háborúba állása és mind máig való szívós ellenállása nemcsak kiszámíthatatlan mértékű, esetleg végzetessé is válható véráldozatot követel a Német birodalomtól, hanem már most valósággal halomra döntötte minden reális hadászati lehetőségét — Kínával is számolva — valaminő közel- vagy távolkeleti német támadásnak India ellen. Nem is szólván a Földközi-tenger brit birtoklásának ekként újból való megszilárdulásáról. Az pedig egy percig sem lehet kétséges, hogy ha Anglia még egy esztendeig tartja magát, akkor már meg is nyerte a háborút. Az a bizonyos új Európa és új világ Ismétlem, legjobb meggyőződésem szerint józanul és reálisan még a német irányban pesszimista magyar magatartás sem mehet túl azon a tételen, hogy nem valószínű a német háborús győzelem. Annál teljesebb és tökéletesebb bizonyosságként él bennem a tudat, hogy a német háború utáni cél, az európai szárazföldnek német vezetés és egyoldalú német felsőbbség alatt való egyesítése és megszervezése, legalább is tartósan, semmiképpen sem sikerülhet. A következő okokból megvalósíthatatlan ez a nagy német cél: A német népnek időtlen idők óta nem erőssége, hanem gyöngéje a politika. Az ifjabb Andrássy Gyula gróf a magyar állam fönnmaradásának és alkotmányos szabadságának okairól szóló nagy történetpolitikai művében8 1 csodálatosan finom és mondhatni örök érvényű párhuzamot von az árpádi királyok és a középkori német császárok, illetőleg a magyar és német nemzet történelmi magatartása között. Verhetetlen érveléssel állítja szembe a legnagyobb középkori német-római császárok fantasztikumokba tévelyedett és kudarcokba fulladt nagy vállalkozásait — melyek között nem az utolsók voltak azok a nagy erejű diplomáciai és katonai támadások, melyekkel II. Konrád, III. Henrik és IV Henrik a Duna-völgyének közepén szilárd fészket rakott magyar nemzetet innen ki akarta mozdítani, hogy tovább törhessenek rajtunk keresztül kelet felé — a nagy Árpádok nagyvonalú, de egyben hagyományosan józan, eszközeik végességével mindig számoló s éppen ezért eredményes politikájával. Barbarossa Frigyes már kihagyta a leverhetetlennek és megemészthetetlennek bizonyult Magyarországot, s a mi megkerülésünkkel, a mi békén hagyásunkkal vonult kelet felé; de őt is utolérte a német keleti vállalkozások örök kudarca. Többé-kevésbé jól leplezett belső anarchia a birodalomban, az államhatalom széttördeltsége és vicinalizmusa,82 ugyanakkor minduntalan föltámadó nagy, fantasztikus hódító tervek és nyomukban örökös kudarcok jellemzik a középkori német birodalmi politikát. Magában a középkori német birodalmi gondolatban sincs egy szikrányi eredetiség: valójában a római gondolat rossz másolata. Többnyire nagy cím, rang, és kevés hatalom. Jellemző még a későbbi időkre is III. Frigyes császár sorozatos kudarca mind diplomáciai, mind katonai téren Mátyás királlyal szemben. A habsburgi császárnak ausztriai és magyarországi politikája pedig a szentistváni gondolatnak csupán gyarló és elferdült kópiája. Ε bécsi politika mesterkéltségét és tehetetlenségét 81 Iff. Andrássy Gyula: A magyar állam fennmaradásának és alkotmányos szabadságának okai. Bp. 1901. 82 Vicinalizmus: kicsinyesség, szűklátókörűség.
