Századok – 2001
DOKUMENTUMOK - Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky két memoranduma Bárdossy miniszterelnökhöz II/649
664 TILKOVSZKY LÓRÁNT a magyar út is?4 5 Előttem nyilvánvaló, hogy mind Bulgária, mind Spanyolország óvatosabb politikája mögött ott van az az aggodalom is, hogy jaj csak szembe nem kerülni Angliával és Amerikával. Csáky István maga sem csinált volt titkot hasonló aggodalmából s a hármas egyezményhez való csatlakozásunk legnagyobb kockázatának mondotta azt, hogy rajta keresztül összeütközésbe kerülhetünk A-merikával. Most mi tovább fokoztuk ezt a kockázatot a német-szovjetorosz háborúba való beavatkozásunkkal, és azt végzetes mértékre emeltük. Holott nyilvánvaló, hogy jogilag nem tartoztunk vele. S tettük ezt egy olyan időpontban, amikor egyre világosabban bontakozik ki az a valószínűség, hogy a németek aligha nyerhetik meg a háborút. Ε ponton megpróbálom röviden összefoglalni a háború mai állásáról és jövőbeli várható alakulásáról vallott fölfogásomat. II. A világ körülöttünk ma - és holnap A háború alakulása egy év óta Nem vagyok katonai szakértő, a háborút is inkább a politikus szemével nézem. Egyébként is azt tartom, hogy van az élcen túl jó adag igazság is Clemenceau4 6 ama tréfás mondásában: a háború olyan komoly dolog, hogy azt nem lehet katonákra bízni. Valóban, a háború nagyobb részben lélektan, mint technika. És nagyobb részben diplomácia, politika, mint hadművelet. Dzsingisz kán katonai géniusza beleolvadt szinte emberfölötti politikai lángelméjének túlnyomóságába, ezért volt alkotása százados érvényű. Napóleon katonai lángesze nagyobb volt politikai ítélőképességénél, ebbe bukott bele. Görgeyt megbénította és hibás vágányra siklatta politikai érzéketlensége. Ludendorffot4 7 pedig szinte groteszk figurává avatta nagy katonai tehetsége mellett is politikai vaksága. A háborút elsősorban államférfiak irányítják és bonyolítják, és a katonai vezérek csak segédkeznek nekik. Ezért alapvetően elhibázott dolog egy olyan óriási méretű háborúban, aminő ez a mostani, túlságosan a napi katonai sikerek és kudarcok mérlegére tenni magát a győzelem kérdését. A magyar politika ezt a hibát követte el az első világháborúban, s félni kell attól, hogy másodszor is így járunk. A mostani háborút angol és francia részről rendkívül gyarló államférfiak indították el. Chamberlain4 8 a tisztes angol kereskedő szemléletével szerepelt München előtt, Münchenben és München után, míg ugyanakkor a francia államférfiak és katonák beleélték magukat a Maginot-vonal4 9 áttörhetetlenségének együgyű hiedelmébe. A franciák a Maginot-vonalban bíztak, Chamberlain a francia 45 Eredetileg a Bárdossy-kormány nyilasokból és volksbundistákból toborzandó önkéntes csapatok küldésével képzelte kifejezésre juttatni antibolsevista szolidaritását a Szovjetuniót megtámadott Németországgal, de miután Szlovákia és Románia rendes haderejével volt kész bekapcsolódni a hadjáratba, úgy döntött, nem maradhat le mögöttük a versengésben. 46 Clemenceau, Georges (1841-1929) francia miniszterelnök (1917-1920); fő szerepe volt az első világháború utáni békediktátumokban. 47 Ludendorff, Erich (1865-1937) az első világháború kiváló német hadvezére, utóbb Hitler mozgalmának lett lelkes híve. 48 Chamberlain, Neville (1869-1940), brit miniszterelnök (1937. május 28-1940. május 10.). A Hitlert „békéltető", az 1938. szeptember 30-i müncheni egyezményhez vezető appeasement-politika legfőbb képviselője. 49 Maginot-vonal: Franciaország keleti határán 600 km hosszúságban, 50 km mélységben kiépített terepsáv-védelmi rendszer.
