Századok – 2001
DOKUMENTUMOK - Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky két memoranduma Bárdossy miniszterelnökhöz II/649
660 TILKOVSZKY LÓRÁNT szemében sokkal többet, mint amennyit szabad lett volna. Egy percig sem kétséges, milyen döntő katonai segítséget nyújtott Magyarország a tengelyhatalmaknak azzal, hogy Bulgária felé3 1 és később Jugoszlávia felé is átengedte területén a német hadsereget. A legszorosabb politikai barátság mértékének is eleget tettünk. Sőt úgy viselkedtünk, mint szövetségesek, holott nem vagyunk szövetségesek. De most aztán álljunk meg a sarkunkon és ne tovább! Valószínű, hogy Jugoszlávia gyors fölbomlása s főleg az önálló Horvátország kikiáltása Anglia és Amerika vezetőinek szemében is megadja számunkra a politikai fölmentést most induló délmagyarországi akciónkért.32 A sodródást azonban új veszedelmek felé, belső szilárdságunk föloldódása, vagy a háborúba való akart vagy akaratlan beavatkozásunk felé, minden becsületes magyar ember összefogásával Kormányzónk fenkölt személye körül csoportosulva, a nemzet nagy belső erőfeszítésével, kockázatok vállalásával is ha kell: ebben a tizenkettedik órában meg kell állítanunk. Π. Memorandum Magyarország mai nemzetközi helyzetéről és politikájának jövő alakulásáról Bárdossy László m.kir. miniszterelnökhöz Budapest, 1941. augusztus 5. I. Magyar ballépések Hadjáratunk a szerbek ellen Ε második memorandumom bevezetéseként visszatérek a fölbomlott Jugoszlávia ellen viselt háborúnk kérdésére. Akkor csak érzésünk lehetett, ma már bizonyosság számomra: abban súlyosan elvétettük a formát. Nem kellett volna hadjárat formáját adnunk akciónknak. Először a múlt év decemberében megkötött örökbarátsági szerződés miatt, s azzal kapcsolatban nemzetközi presztízsünk védelme érdekében. Másodszor azért, mert előre látható volt, hogy a jugoszlávok nem védhetik, elemi stratégiai okokból, az elszakított magyar területeket, tehát e háborúnk háborúnak nem lehetett elég komoly. Viszont éppen a csetnikek33 garázdálkodása jelenthetett volna döntő és cáfolhatatlan érvet egy olyan magyar akció számára, amely Jugoszlávia összeomlása nyomán ezeket a területeket s azok magyar és nem-magyar lakosságát a régi magyar történelmi jog címén rendészeti alapon és formák között megmenti az anarchiától. Ez felelt volna meg az erővi-31 Bulgáriába, ahonnan a Jugoszlávia elleni német hadműveletek elsőnek indultak meg, Romániából kerültek át a német csapatok, amelyeket oda Magyarországon keresztül szállítottak még 1940 őszén. 32 Nem így történt. A diplomáciai viszony 1941. április 7-i megszakítását követően Eden brit külügyminiszter ezt mondta a nála 16-án búcsúlátogatásra megjelent Barcza György londoni magyar követnek: „Önök Anglia szövetségese elleni bázisul átengedték országukat Anglia ellenfelének, és egyszersmind vele majdnem egyidejűleg megtámadták azt az országot, amellyel alig néhány hónapja baráti szerződést kötöttek... erre majd Anglia a békekötéskor vissza fog emlékezni... Teleki volt az utolsó, akiben még bíztunk; azokkal, akik ma hatalmon vannak, nem fogunk soha többé szóba állni." (Bán D. András: Illúziók és csalódások. Nagy-Britannia és Magyarország 1938-1941. Bp. 1998. 136.) 33 Csetnikek: szerb fegyveres ellenállók.
