Századok – 2001
DOKUMENTUMOK - Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky két memoranduma Bárdossy miniszterelnökhöz II/649
BAJCSY-ZSILINSZKY MEMORANDUMAI BÁRDOSSYHOZ 661 szonyoknak is, mert hiszen komoly katonai ellenállás nem volt és nem is lehetett szerb részről. De szerintem a magyar érdeknek is, mert ezt a magatartást az egész világ közvéleménye elfogadta volna. Bulgária szerintem szerényebben, de bölcsebben oldotta meg ezt a kérdést.3 4 De igen kínosan érintett sok jó magyar embert annak híre is, hogy Bácska és Délbaranya megszállásával kapcsolatban a csetnikek orvtámadásai miatt fölbőszülve, egyes katonai parancsnokok a megtorlásban túlmentek volna a jogosság határán, s fölösleges kegyetlenkedés is történt volna.35 Ezeket a híreket, bármily megbízhatónak tetsző forrásból is kaptuk, hitelesség szempontjából ellenőrizni nem tudjuk. De ha történtek volna ilyen túlkapások, azt szerintem kíméletlen Kézzel kellett volna idejében megtorolni. Mi nem engedhetjük meg magunknak más népek szadizmusának luxusát. Mondom, ebben a vonatkozásban egyelőre csak tapogatódzunk s ezért végleges ítéletet nem mondhatunk. Viszont senki sem csodálkozhatik rajta, hogy nemzetünkért és országunkért való aggodalmaskodásunk érzékenyen veszi ezeket a híreket és szeretne megnyugtatást kapni. Szó sincs róla, a csetnikek orvtámadásai szigorú és kíméletlen megtorlást igényeltek, de a magyar mérték mégis kötelező ilyen esetekben is és igen súlyosan befolyásolhatja esetleg egy-két ember túlkapása nemcsak presztízsünket, hanem nemzeti jövőnket is a szerb néppel való megbékélés és együttélés szempontjából. Sajtónk magatartása De nagyon kínosan érintette a nemzet közvéleményének tekintélyes részét a magyar sajtó túlnyomó részének magatartása is ezekben az időkben s azóta. Ε mögött a mai viszonyok között a kormány sajtópolitikáját kell sejtenünk. Emlékszem rá, hogy 1939 telén, ha nem csalódom, februárban, Belgrádban létemkor — az utolsó Balkán-konferencia napjaiban36 — meglátogattam belgrádi követünket, a valóban kitűnő Bakach-Bessenyey bárót3 7 s előtte azt hangoztattam, hogy szerintem a magyar kormánynak s vele párhuzamosan a magyar nemzeti közvéleménynek semmi esetre sem kellene egyoldalúan szerb-barát politikát csinálnia, de viszont túlzóan horvát-barát intrikák látszatába sem belebonyolódnia. Akkor úgy éreztem, hogy kicsit túlságosan szerb-barátok vagyunk, s ezért Zágrábban Kossutics, Macsek helyettese,38 szemrehányásokat is tett előttem. Bakach-Bessenyeynek azt mondottam, hogy nézetem szerint minden szellemi kapcsolat fölvételénél Belgrád mellett számításba kellene venni párhuzamosan Zágrábot is. Ha például a Nemzeti Színház előadó útra megy Belgrádba, látogasson el Zágrábba is. A hivatalos politika azonban Zágrábot egy fokkal jobban hanyagolta el, mint amennyire kénytelen volt vele, pedig kétségtelen, hogy az újabb években Horvátországban is eleven érdeklődés és bizonyos rokonszenv nyilvánult meg a magyar szellem termékei iránt, sőt a magyar politika iránt is. Ezt magam is tapasztaltam. Kossutics szemrehányását azzal próbáltam kivédeni, hogy mi magyarok semmi 34 A bolgár csapatok 1941. április 19-én lépték át Jugoszlávia határát, birtokba véve kelet-macedóniai területeit. 35 A Délvidék magyar katonai birtokbavételekor és azt közvetlenül követően 1435 polgári személy vesztette életét. 36 Lapját, a Független Magyarországot tudósította a Balkán-konferenciáról, 1940 februárjában. 37 Bakach-Bessenyey György 38 Vladimir Macek a horvát parasztpárt vezére; helyettese August Kosutic.
