Századok – 2001
DOKUMENTUMOK - Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky két memoranduma Bárdossy miniszterelnökhöz II/649
BAJCSY-ZSILINSZKY MEMORANDUMAI BÁRDOSSYHOZ 659 majd választ. Viszont szerencsésnek mondható a kiáltvány fölépítése abból a szempontból, hogy nem beszél az amúgy sem létező szövetségről a tengelyhatalmakkal, csak barátságról, s nem hivatkozik a hármasegyezményhez való csatlakozásunkra a magyar honvédség akciójának megindulásánál, hanem csupán Jugoszlávia állami fölbomlására, mint valóságos vis maiorra,28 történelmi jogainkra és soha meg nem tagadott igényeinkre, valamint a véreinket fenyegető veszedelmekre a jugoszláv uralom összeomlása nyomán. Ha Magyarország kormányzójának kiáltványát összehasonlítjuk az új horvát „birodalom" kikiáltásának okmányával,2 9 még jobban elődomborodnak a magyar kiáltvány államférfiúi kvalitásai. S még azok is, akik helytelenítették a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozásunkat s területünk megnyitását a német hadsereg számára Jugoszlávia ellen, bizonyos viszonylagos megnyugvással várhatják, hogy a magyar kormány szilárdul meg is fog állani a kiáltványban lerögzített jogi és politikai alapon s attól nem fog letérni a jövőben sem. A kormányzói kiáltvány nemcsak a jugoszláv állam összeomlását és a nyomában magyar történelmi területen föllépő anarchia veszedelmeit hangoztatja, de igen szerencsésen azt is, hogy a magyar akció nem irányul a szerb nép ellen, mellyel nincsen vitánk. Tehát Magyarország nem vesz részt a tengelyhatalmaknak Szerbia elleni hadjáratában. Fönnáll azonban az a veszedelem, hogy mégis belesodródunk a háborúba, vagy magunk közvetlenül, vagy azon a réven, hogy Anglia vagy később Amerika hadviselő félnek nyilvánít bennünket. Ez az az irtózatos veszedelem, amitől a kormánynak minden áron és minden eszközzel meg kell mentenie Magyarországot. Alig kétséges, hogy belülről is, talán kívülről is megindul ez a sodródásunk, esetleg Anglia és Amerika értetlensége, vagy az angol és amerikai sajtó durva kritikái, vagy éppen uszításai révén. Ismerjük azokat is, akik a Teleki-kormányt is minduntalan túlkiáltották a tengelyhatalmak iránt való lelkendezésben és sodorták országunkat már eddig is eléggé a tengelyben való teljes fölolvadás felé. Nem volna szabad megengedni a magyar quislingizmus3 0 kifejlődését, s az eddiginél is nagyobb éberséggel, ha kell, kockázatok vállalásával is, kellene őrködni az adott keretek között is a magyar nemzet és állam méltóságán és önállóságán, szuverenitásán. Ugyanakkor nagy szeretettel és türelemmel kell bánnunk a délvidéki szerb lakossággal s ezen az úton is előkészíteni — a jugoszláv-magyar barátsági szerződés szellemében — a teljes kibékülést szerb szomszédainkkal. A háromhatalmi egyezményhez való csatlakozásunk éppen az egyezmény körül kialakult gyakorlat szerint sem jelenthet számunkra automatikus kötelezettséget a háborúba való beavatkozásra. Magyarországnak élnie kell azzal a szabad elhatározással, mellyel még a háromhatalmi egyezmény keretei között is jogilag és politikailag egyaránt rendelkezik. Magyarország mindent megtett a tengelyhatalmakért gazdasági téren, de katonai téren is amit megtehetett, sokunk 28 vis major: kényszerítő körülmény 29 Lásd pl. a Magyar Nemzet 1941. április 11-i számában közölt külpolitikai összefoglalót: „Zágrábban kikiáltották a különálló horvát államot." 30 quislingizmus: a náci Németország kiszolgálására vállalkozók általánosan elteijedt elnevezése, Vidkun Quisling norvég politikus szerepére utalva.
