Századok – 2001
DOKUMENTUMOK - Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky két memoranduma Bárdossy miniszterelnökhöz II/649
658 TILKOVSZKY LÓRÁNT zésének elérkezéséig lényegileg, legalább eszmeileg továbbra is fennállónak kellene tekintenünk s ahhoz szabnunk politikai magunktartását. II. A politikai helyzet 1. A magyar revízió és a délszláv népek Ha Magyarország mai nemzetközi jogi helyzetét kellene egyetlen mondattal jellemezni, azt mondhatnánk: az semmi különös új kötelezettséget nem ró ránk. Ennek első következése az kellene legyen, hogy tehát minél teljesebben érvényesüljenek Magyarország politikai céljai, szempontjai, érdekei, szükségletei. Ε célok, szempontok, érdekek és szükségletek pedig történelmi és földrajzinemzetközi helyzetünkhöz, évezredes dunai hivatásunkhoz és szerepünkhöz híven mindenekelőtt mérsékletet és óvatosságot írnak elő számunkra külpolitikai vonatkozásokban. A revízió kérdésében is. Revíziós igényeinket úgy kellene megfogalmaznunk és érvényesítenünk, hogy az ne gátja, hanem alapja lehessen a dunai népek önálló, szabad életének s a középső Dunavölgye és a köréje újra kikristályosuló dunai önállóságnak. Mivel pedig az igazán önálló állami lét és felsőbbrendű európai szerep vállalásához, viteléhez és betöltéséhez a dunai népek közül az ősi és legmaibb tapasztalatok szerint is az elemi erejű készség csak a magyarokban és a délszlávokban, mellettük kisebb mértékben a bolgárokban van meg, de sem a csehekben, sem a románokban, Csehország és Románia földrajzpolitikai25 adottságaiban sem: ezért a magyar politika és közelebbről a magyar revíziós politika sem hagyhatja figyelmen kívül a magyar-délszláv együttműködés parancsoló szükségét. Csak a történelmi Magyarország és a délszláv népek lakta terület, a magyar és délszláv népek együtt adhatnak újból gerincet a Dunavölgyének. A magyarság és a délszláv népek egymásra utaltsága nemcsak történelmi gyökerű, hanem elemi erejű is, barátságuk és megértésük, zavartalan együttműködésük nemcsak magyarok és délszlávok ősi történelmi élettörvénye, hanem a többi dunai népek érdeke is, melyek belső, lelkitesti és történelmi fölépítésükben gyöngébbek náluk s földjük is kevésbé alkalmas az igazán önálló állami élet alapjául. 1941. április 11. 2. Magyarország kormányzójának kiáltványa után Magyarország kormányzójának a mai napon kiadott kiáltványa s nyomában a magyar honvédség megindulása az ország déli történelmi határai felé olyan tény, amelyet minden magyarnak tisztelettel kell fogadnia. A kiáltvány azonban alkotmányos kormányzati tény is, melyet a miniszterelnök26 ellenjegyzett s ezért formájában nem vonható el a magyar országgyűlés tagjainak bírálata elől. Fölmerülhet a jogos aggodalom, vajon nem ment-e a kiáltvány túlságosan messzire nemcsak a belgrádi események, II. Péter király forradalma megbélyegzésében, hanem az 1914-es dolgok időszerűtlennek tetsző fölidézésében is.27 Erre csak a jövő adhat 25 geopolitikai 26 Bárdossy László 27 „Ezt az erőszakos változást, úgy látszik, ugyanazok az erők készítették elő és hajtották végre, amelyek 1914-ben egyszer már annyi könnyet, vért és szenvedést zúdítottak Európára" — olvasható a kormányzó kiáltványában.
