Századok – 2001

KÖZLEMÉNYEK - Orosz László: Fritz Valjavec (1909-1960) és a Délkelet-Európa-kutatás III/635

FRITZ VALJAVEC ÉS A DÉLKELET-EURÓPA-KUTATÁS 637 ziumba, hanem az ottani Reichsdeutsche Oberschule

1-ha járt (1923-30), s ott is érettségizett. Történelmi érdeklődése és ismeretei itt mélyültek el, s a kortársai, valamint későbbi barátai által olyannyira becsült és irigyelt nyelvi és egyéb alapismeretei birtokában ekkor érlelődött meg elhatározása: életcéljává teszi a délkeleti térség népei történetének, kultúrájának tanulmányozását, eredendő elkötelezettségének megfelelően középpontba állítva a német népcsoport szerepét és teljesítményét a történeti Magyarországon. Mindehhez nem hiányzott más, mint egy, a pályán elindító segítő kéz és a tudományos kutatásnak célt és irányt szabó átfogó koncepció. Valjavec ezt a segítséget a magyarországi németség két karizmatikus egyéniségétől kapta. A rá később is oly jellemző céltudatossággal kapcsolatot keresett és talált a népcsoport korábbi vezetőjével Edmund Steinackerrel (1839-1929) ill. a németség akkori szellemi irányítójával Jakob Bleyerrel (1874-1933). Az agilis fiatalember részt vett a német népcsoport felvilágosítására, öntudatra ébresztésére irányuló munkálatokban, járta a vidéket, s eljutott gyermekkora színhelyére, a jugoszláviai németséghez is. Bleyer köréhez tartozva megélte mentora küzdelmét az elmagyarosodás útjára lépő német értelmiség megnyeréséért, figyelemmel követte az Ungarländische Deutsche Volksbildungverein8 létrehozását, ill. a Sonntagsblatfi és a Deutsch-Ungarische Heimatblätter10

megindítását (utóbbiban jelentek meg első magyaror-7 Reichsdeutsche Schule zu Budapest. VII., Damjanich-utca 4-6. Oberrealschule mit Vorschule. Gegründet 1908. Az iskola az 1910-es évek elejétől jelentette meg évkönyveit, melyek legteljesebb gyűjteményét (kisebb megszakításokkal az 1913/14-es és az 1936/37-es tanévek közötti időszak anyagát) az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum őrzi „E 112" jelzet alatt. A Valjavec végzős évfolyamával, az oktatói gárda összetételével, az iskolai tananyaggal és tantárgyakkénti órabontással, a tanulói listákkal és statisztikákkal (tanulószám, anyanyelv, állampolgárság), s a tanév történéseivel kapcsolatos információkhoz lásd: Bericht über das 22. Schuljahr 1929-30. Herausgegeben vom Direktor der Anstalt. Budapest, September 1930. Az iskola történetéhez lásd: Rede des Leiters der Anstalt, Oberstudiendirektor Friedrich Lange., 14-22., ill. 30 Jahre Reichsdeutsche Schule Budapest., 22-29. Mindkettő In: 30 Jahre Reichsdeutsche Schule Budapest. Festschrift und Jahresbericht. Budapest, 1938. 8 UDV - Magyarországi Német Népművelődési Egyesület. 1924-ben Bleyer ügyvezető alelnökségével megalakult mérsékelt irányvonalú, alapvetően kulturális irányultságú szervezet, mely integráló törekvéseinek megfelelően gyűjtőhelye lett a mérsékelt és magyarbarát, de a radikális és németbarát nemzetiségi erőknek is. A Bleyer halála után bekövetkező szakadás, majd az eljelentéktelenedő UDV kényszerű önfeloszlatása (1940) a Bäsch vezetésével tovább radikalizálódó csoport (Volksbund) térnyerését tette egyértelművé. 9 Sonntagsblatt. Wochenzeitung für das deutsche Volk in Ungarn. Bleyer által 1921-ben alapított németnyelvű országos hetilap, mely a korábbi, csupán néhány városra korlátozódó németnyelvű sajtó általános elérhetőségét tette lehetővé. A hangsúlyozottan keresztény és hazafias lap, mely idővel a megalakuló UDV szócsöve lett, már indulásától a szélsőséges magyar körök céltáblája. Bleyer halála után a lap tulajdonjoga fölötti vita véglegesíti a frontvonalat a magyarországi németség erői között. A vitához értékes adalékok Valjavec és Bäsch 1935 őszén váltott levelei. Lásd Tilkovszky i.m. 605-609. 10

DUHB1 - Bleyer által 1929-ben elindított magyarországi német népiségtudományi folyóirat. A Bäsch által szerkesztett lap példaként szolgált Valjavec számára, amikor müncheni intézete megbízásából hasonló profilú tudományos vállalkozás megvalósításán fáradozott, olyannyira, hogy a Südost-Institut 1936-ban elinduló periodikájának címe is innen eredeztethető: még Bleyer szándéka volt egykoron a Deutsch-Ungarische Heimatblättert Südostdeutsche-Forschungen-né átalakítani, v.ö. Nehring (1991), 2., ill. Tafferner i.m. 71. Utóbbi kritikusan szemléli azt a nézetet, mely szerint nem átalakításról, hanem egy második folyóirat elindításának tervéről lett volna szó, mely kísérlet az érdektelenség miatt hiúsult meg. Ezen információ eredeti forrása a Valjavec-tanítvány Hedwig Schwind által készített Bleyer-biográfia. Lásd 44. jegyzet. A DUHB1 birtoklása körül Bleyer halála után a Sonntagsblattéhoz hasonló hevességű harcok dúltak, végeredményben a DUHB1 elsorvadt Bäsch