Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Orosz László: Fritz Valjavec (1909-1960) és a Délkelet-Európa-kutatás III/635
638 OROSZ LÁSZLÓ szági publikációi 1931-től1 1 ). Mégsem Budapesten kezdett egyetemi tanulmányokat, noha a lehetőség adott volt, hogy Bleyer tanítványa legyen, akinek tanszéke körül számos hasonló gondolkodású német és magyar eredetű diák gyülekezett, köztük a későbbi népcsoportvezető Franz Bäsch. Bleyer azonban germanista volt, Valjavec pedig történésznek készült. S azt is felismerte, ha a délkeleti térség történésze kíván lenni, meg kell tanulnia ezt a térséget nemcsak (a nála már adott módon) belülről, hanem kívülről is látni, európai mércével mérni.12 Úgy döntött, ezt a mércét német egyetemről hozza. A. Ludwig-Maximilian-Universität, s általa München, a későbbiek során működésének (egyik) színterévé, s így második hazájává vált. Az egyetemen kora kiváló történészeit (Arnold Oskar Meyer13, Karl Alexander von Müller14 ) hallgatta, s életre szóló barátságokat kötött (köztük a szintén kiváló történész Harold Steinackerrel15 , az innsbrucki egyetem későbbi rektorával). Bleyerrel való kapcsolata azonban nem szakadt meg, sőt más minőségben még tovább erősödött. Bleyer ösztöndíjával és ajánlásával ellátva, Bleyer szellemiségétől áthatva, Bleyer által adott témát kutatva érkezett Valjavec Münchenbe és a szünidőket Magyarországon töltve, Bleyerrel rendszeresen konzultálva, Bleyer lapjában publikálva, s mindvégig Bleyer Németországban is elismert egyéniségét maga mögött tudva egyengette saját szakmai előmenetelét. Időközben nemcsak saját, ennek alapjain elindított népiségtudományi folyóiratának (Neue Heimatblätter, 1935-től) szorító konkurenciájában. Németország tudományos közéletében épp Valjavec szervezte a DUHBl-ben való publikálás elutasítására épülő kirekesztési-elsorvasztási taktikát - O.L. 11 Zwei Briefe von G. H. Pertz an Stefan Horvát. In: DUHB1 3 (1931), 63-66.; Ein Brief Schlözers an Gyarmathi über die ungarische Sprachvergleichung. In: DUHB1 3 (1931), 333-337.; valamint a későbbi munkásságának egyik fő vonulatát megelőlegező — folytatásokban közölt — hosszabb tanulmány: Der deutsche Kultureinfluß in Ungarn. In: DUHB1 5 (1933), 5-22., 6 (1934), 35-77., NHB1 [Neue Heimatblätter. Bäsch saját, a Deutsch-Ungarische Heimatblättert felváltó lapja] 1 (1935/36), 8-22, 126-140. 12 Steinacker i.m. 4. 13 Arnold Oskar Meyer (1877-1944), történész, a Római Porosz Történeti Intézet tagja, egyetemi tanár Rostockban, Kielben, Göttingenben, Münchenben (itt lesz hallgatója Valjavec) és Berlinben. Munkásságának súlypontjai az angol történelem a reformáció és ellenreformáció időszakában, valamint Bismarck és kora. 14 Kari Alexander von Müller (1882-1964), történész, az egyik első Cecil-Rhodes-ösztöndíjas Oxfordban. 1914-1933 között a Südostdeutsche Monatshefte társkiadója, 1935-1945 között a Historische Zeitschrift kiadója. 1930-tól 1936-ig a müncheni Südost-Institut vezetője, innen emelkedik a Bajor Tudományos Akadémia elnökévé (1936-1944). 1945-ben kényszerszabadságolva, emlékezései három kötetben jelentek meg (1951-66). 15 Harold Steinacker (1875-1965), Edmund Steinackernek, a magyarországi német nemzetiségi mozgalom vezéralakjának fia. Budapesti diákéveit követően Bécsben folytat egyetemi tanulmányokat (class, philologia, történelem, jog). Egyetemi tanár Prágában, Innsbruckban. Munkásságának főbb területei: történeti segédtudományok (oklevéltan), középkori történelem, a Habsburgok története, Délkelet-Európa és a nemzetiségi kérdés. A Südostdeutsche Historische Kommission társalapítója (1958), haláláig a Südostdeutsches Archiv kiadója. Valjaveccel folytatott 1935 és 1944 közötti (majd rövid megszakítással a világháború után is folytatódó) terjedelmes és rendkívül adatgazdag levelezése a müncheni Südost-Institutban őrzött Valjavec-hagyaték becses része. Jelentőségét a két egymással igen közeli barátságban álló tudós őszinte, fölösleges magyarázó körmondatoktól mentes, politikai elkötelezettségüket sem rejtő, s bizonyos időszakokban csaknem heti rendszerességű eszmecseréjén túl az is növeli, hogy a korrespondencia számos magyar vonatkozású tudománypolitikai részinformációval is bír, pl. az Edmund Steinacker visszaemlékezéseinek mindkettejük által szívügyként kezelt megjelentetése körüli előkészítő munka kapcsán.
