Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Glück Jenő: Az erdélyi zsidóság útja (1918-1923) III/625
632 GLÜCK JENŐ királyi pár elé.5 1 Glasner Mózes kolozsvári ortodox főrabbi is hűségéről biztosította „azon államot", amely védelmezi a zsidók életét és biztosítja kisebbségi jogaikat. Az Unirea című balázsfalvi lap viszont szemforgatásnak minősítette a zsidó nők részvételét Nagyváradon Mo§oiu tábornok fogadása alkalmából, a Tanácsköztársaság csapatainak kiűzése nyomán.5 2 Magasabb szinten is sor került a kapcsolatok létesítésére. A bukaresti Mântuirea 1919. február 16-án hírt adott egy kolozsvári küldöttség látogatásáról a szebeni Kormányzótanácsnál, amelyet arra kért, hogy a cenzúra ne kobozza el a Bécsből és Budapestről érkező zsidó sajtótermékeket. Vasile Erdélyi meghatalmazott miniszter biztosította a küldöttséget, hogy a zsidóság számára vitán felül áll a politikai és kulturális autonómia, valamint a számarányos képviselet mind Erdély, mind Románia parlamentjében.53 Hasonló hangvételű volt Maniu, a kormányzótanács elnökének találkozása a cionista Márton Ernővel és a Hirsch Ödön vezette ortodox küldöttséggel.54 Végső fokon a legjelentősebb cionista elvi megnyilvánulás Fischer Tivadar elnöknek a Patriában 1920. január 8-án megjelent nyilatkozata, amelyet az Új Kelet január 15-én helyesbített.5 5 Fischer abból indult ki, hogy a békekonferencia döntött a területi kérdésben Románia javára, hivatalosan azonban még nem közölték. Következésképp a zsidók az új állam lojális polgárai kívánnak lenni és az ország felvirágoztatásán munkálkodni. A politikai életben is részt óhajtanak venni, amit a fennálló rendkívüli intézkedések (ostromállapot) még akadályoznak. A bukaresti Curierul Israelit e megnyilvánulás után a Nemzeti Szövetség részéről formális nyilatkozat kiadását várta.56 Valójában következő vezetőségi ülésük 1920. január 27-én a cionista programot tárgyalta meg, amely a fennálló helyzetből indult ki.5 7 Az Új Kelet 1920. március 11-i száma kedvezően ítélte meg a rend helyreállítását, amely pozitívan hat vissza a zsidóságra. Egy másik számban a „nemzeti kataszter" felfektetéséről értesült, amely alapot képez a nemzetiségek részvételére az állami szervekben. 5 8 Pop Cicio, mint ideiglenes miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a gyulafehérvári határozatok megfelelő képviseletet biztosítanak a nemzeti kisebbségeknek.5 9 Más hivatalos megnyilatkozások kilátásba helyezték „saját ügyeikben" a zsidóság autonómiáját, valamint állami szubvenciót ígértek iskoláiknak és vallási intézményeiknek.6 0 Ismeretes, hogy a zsidó világszervezetek küldöttsége a békekonferencián kiállt a romániai zsidók érdekei mellett.6 1 51 Patria 1. évf. 81. sz. 1919. május 27., 1., 83. sz. 1919. május 29., 3., 85. sz. 1919. június 1., 2. 52 Új Kelet, 3. évf. 6. sz. 1920. február 5., 10.; Unirea, 29. évf., 84. sz. 1919. április 24., p. 4. 53 Mântuirea, 24. sz. 1919. február 16., 1. 54 Új Kelet, 2. évf. 46. sz. 1919. dec. 4., 6-7. 55 Patria, 2. évf. 6. sz. 1920. január 8., 3.; Új Kelet, 3. évf. 3. sz. 1920. január 15., 2-3. 56 Curierul Israelit, 19. (542) sz. 1920. január 18., 1. 57 Új Kelet, 3. évf. 14. sz. 1920. április 1., 1-2., 6. sz. 1920. február 5., 7. 58 Uo. 10. sz. 1920. március 10., 2., 11. sz. 1920. március 11., 1-2., 2. évf. 36. sz. 1919. szeptember 26., 2. 59 Curierul Israelit, 27. (549) sz. 1920. április 2., 1.; Patria, 2. évf. 48. sz. 1920. március 5., 2. 60 Új Kelet, 3. évf. 9. sz. 1920. február 26., 2. 61 Mântuirea, 35. sz. 1919. február 17., 1., 313. sz. 1920. január 4., 1., 325. sz. 1920. január 24., 1., 340. sz. 1920. február 25., 1.; Curierul Israelit 20. (543) 1920. január 28., 1-2.; Új Kelet, 3. évf. 3. sz. 1920. január 15. , 4., 6. sz. 1920. február 5., 1-2.
