Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Hámori Péter: Kísérlet a visszacsatolt felvidéki területek társadalmi és szociális integrálására. A Magyar a Magyarért Mozgalom története (1938-1940) III/569
612 HÁMORI PÉTER voltak a magyarénál; a falvakban az iskolás gyermekek általános egészségi állapota is rossznak volt mondható.25 5 Az egészségvédelmi körök szervezésénél sajátos kettősség volt megfigyelhető: a legtöbb helyen igyekeztek a helyi közösségek segítségét is igénybe venni, ám mégsem a társadalmi alapon megszervezett Stefánia Szövetség terjedését szorgalmazták — az csak Kassán, Ungváron és Losoncon nyitott fiókot, — hanem a javarészt állami fenntartású Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szövetségét.25 6 Ezt indokolta egyfelől a hazai közegészségügyi reform iránya és a hasonló csehszlovák intézmény példája,25 7 mint reális okok, de egyértelműen jelen volt az a félelem is, hogy a Felvidék társadalma nem lesz képes (esetleg hajlandó) az intézményeket fönntartani.25 8 Ezt megerősíteni látszott, hogy — bár 20 ösztöndíjas helyet létesítettek erre a célra az Országos Közegészségügyi Intézet védőnőképzőjében, — a Felvidékről csak kevesen jelentkeztek szociális munkára, így helyüket anyaországi védőnőkkel kellett betölteni, ami viszont ott okozott problémákat.25 9 A jelenség magyarázatát nem a visszacsatolt területek fiatalságának szociális érdektelenségében lehet fölfedezni, — ellenkezőjéről a bécsi döntés előtt és után is számos tény szól,26 0 — sokkal inkább a védőnők rendkívül alacsony fizetésében.26 1 255 Tomcsik József: A közegészségügy feladatai a Felvidéken és Kárpátalján. Zöldkereszt, 1940. 1. 3-8. A rozsnyói járásban a falusi gyermekek 80%-a volt fertőzött féreggel; a cikk szerint ez az arány más vidékeken sem volt jobb. (Zöld Kereszt a rozsnyói járásban. Uo. 1940. 4. 37-38.) Összevetésképpen: Magyarországon Kalocsát, ahol a gyerekek 24%-a volt fertőzött, az ország legrosszabb településeként emlegették. (Pelláthy István: A kalocsai elemi iskolai tanulók egészségügyi vizsgálatainak eredményei. Kalocsa, 1941. és Steier György: Munkásgyermekeink egészségügyi vizsgálata. Budapest, én., 8-9) A Csehszlovák Köztársaság a TBC-elleni küzdelem terén jobb eredményeket tudott felmutatni: gyakorlatilag minden rászoruló szakellátásban részesülhetett. (Balázsovits Gyula im.) 256 Csecsemőkelengye-akció. AMM Komarno, II. adm. 1. dob. 25.03/1938. Jelentés az Országos Stefánia Szövetség 1938. évi működéséről. Országos Stefánia Szövetség, 135. Budapest, 1939. Jelentés az Országos Stefánia Szövetség 1939. évi működéséről. Országos Stefánia Szövetség, 135. Budapest, 1940. Mezey Margit: Felvidéki tapasztalataim. Zöldkereszt, 1938. 9-10. 163-166. 257 A vita, hogy az anya- és csecsemővédelmet kell-e társadalmi alapon fejleszteni, vagy az általános közegészségügyet, állami finanszírozással, 1928. óta zajlott a szak- és olykor a napisajtóban is; 1938. derekán — Johan Béla államtitkár törekvésének eredményeképpen — az utóbbi, tehát a Zöldkereszt ügye állt jobban. (A vita összefoglalását ld.: Szénóssy József: Versenyfutás a halállal. Budapest, 1997. 177-183.) A két szervezetet a 730/1940. Bm. országosan is egyesítette, pontosabban a Stefánia Szövetséget beolvasztotta. (Mo. Rend. T., Budapest, 1940. 2842.) Csehszlovákia már az 1922/236. törvénnyel áttért az állami szervezésű közegészség-védelemre, (azonban a társadalmi hozzájárulást ez a rendelkezés is fontosnak tartotta). (Sbírka, 1922. július 13.) 258 Erre u talt a 278.950/1938. Bm körrendelet megfogalmazása is, amikor az ideiglenes polgári közigazgatást felszólította, hogy „minden rendelkezésére álló eszközzel sürgesse, követelje ki" a Zöldkeresztes Mozgalom megindítását. (A Zöldkeresztes Mozgalom szervezése a visszacsatolt Felvidéken. SOA, Nitra, Bars-Hont vm. alisp. ir, 21/1938.) 259 A katonai közigazgatás alatt került kiküldésre került 11 védőnő, állásában pedig meghagytak 9-et (Szentkeresztyné im. 279-280). Később — a PmL PPSK alisp. ált. közig. ir. IV 408. b. 60.492/1939. szerint — egyedül Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területéről 14 védőnő került átvezénylésre. 260 Balogh Margit: A KALOT története. Történelmi Szemle, 1994. 3-4. 283-298; Hlavay Margit: A prágai felsőbb szociális iskola tantervének és a szociális gondozónők helyzetének ismertetése a volt Csehszlovák Köztársaságban. Zöldkereszt, 1939. 4-5. 83-87 ; Mezey Margit: Felvidéki tapasztalataim. Uo, 1938. 9-10. 163-166. 261 Johan Béla államtitkár könyvében fölteszi a kérdést: férjhez menjen-e a védőnő? Ha ugyanis megteszi - előbb vagy utóbb odahagyja hivatását. Ha viszont nem - akkor nem él meg... (Johan Béla: im. 67-68) A csehszlovák vöröskereszt ezzel szemben viszonylag elfogadható fizetést biztosított
