Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Hámori Péter: Kísérlet a visszacsatolt felvidéki területek társadalmi és szociális integrálására. A Magyar a Magyarért Mozgalom története (1938-1940) III/569
586 HÁMORI PÉTER sította a honvédségi nyílt parancs is.10 3 A szabad mozgást biztosító igazolvány mellett egy általános téjékoztatót kaptak. A Magyar a Magyarért Mozgalom Központi Irodája által összeállított és Imrédy Béláné által aláírt okmányban akkurátusan föl volt sorolva a szociális szolgálat célja és a megbízottak feladatai.10 4 A Bevezető szerint: „A szociális megbízottnak mindenekelőtt azt kell szem előtt tartania, hogy működésével meg kell nyernie azoknak a rétegeknek a rokonszenvét is, amelyek akár mert más nyelvűek, akár mert kommunista propagandának voltak kitéve, nem lelkesednek a politikai változásért. A más nyelvűekkel való bánásmódnál legyen irányadó az a meggondolás, hogy további nemzetiségi vidékek visszaszerzése is a céljaink közé tartozik. Ezt a célt veszélyezteti minden soviniszta irányú túlzás, és ezért a szociális megbízott ezektől óvakodjék.... A szociális megbízott modorában, külső megjelenésében és minden cselekedetében tartsa szem előtt, hogy ebben a kiküldetésben nem mint egyén, hanem mint hivatása képviselője szerepel és a magyar jövő kialakításában vesz részt. Senkinek nem nyilatkozunk, senkit és semmit sem bírálunk. Mindenképpen bizalmat ébresztünk a hazai közállapotok és az ország vezetése irányában,"10 5 Az alapelvek megjelölése után a Tájékoztató konkrét munkaprogramot ad. Eszerint a szociális megbízott feladata mindenekelőtt a helyi viszonyok felderítése volt. Ebben elsősorban a Magyar Párt községi (városi) vezetőjére kellett támaszkodnia, s bizonyos közvetítő szerepet is betöltenie közte és a katonai közigazgatás között. A meglévő egyesületeket, különösen a karitatív és kulturális célú szervezeteket újra működésbe kellett hoznia, illetve — a magyarországi Egri Norma mintáját követve — helyi munkaközösségekben egyesítenie.106 A cél érdekében javasolhatta az egyletek, körök vezetésének megváltoztatását, egyesek elmozdítását vagy pozícióba helyezését is. Ez a széles javaslattételi jogosultság nem járt veszélyek nélkül. Kezdettől nehézségeket okozott, hogy sokan úgy érezték a helyi lakosok közül: itt a revansvétel ideje. A viszonyok feltérképezésén túl a szociális megbízottak kötelesek voltak a Központi Iroda felé is rendszeresen jelentést tenni. Ε beszámolók — a Tájékoztató óvatos megfogalmazása alapján —jelentősen túlmutattak a szociális viszonyokon, és Imrédy tanácsadójának, Kovrig Bélának a „társadalompolitikai felfogását" tükrözték, azaz bizalmas politikai hangulatjelentéseket is tartalmaztak. Ezt Kovrig személyes ambícióin túl107 alaposan indokolták a katonai közigazgatás önállósági, az ellenőrzést visszautasító törekvései is.10 8 103 Imrédy Béláné: „Magyar a Magyarért", im. 38. 104 A Tájékoztató címet viselő irat töredékben maradt fönn a Szociális Testvérek Társaságának Levéltárában(655. sz.) 105 Kiemelés az eredetiben. ιοβ A visszacsatolt területek magyar szociális szervezetei már a bécsi döntés előtt lépéseket tettek munkájuk hatékonyabbá tételére és összehangolására. (Felhívás a szlovákiai és kárpátaljai magyar szociális intézményekhez. Megalakult a Magyar Nemzeti Tanács Népjóléti Szakosztálya. Prágai Magyar Hírlap, 1938. október 26.) 107 Hámori Péter: Kísérlet im. 356. AlföldyAlajos és Erődi-Harrach Béla egybehangzó, iratokkal ugyan meg nem erősíthető, de valószínűleg helytálló véleménye szerint Teleki épp ezek miatt az ambíciók, pontosabban azok politikai jellege miatt vált meg Kovrigtól. 108 Jól tükrözi ezt: A M. Kir. Honvédelmi Minisztérium közlése a visszacsatolt felvidéki területek hangulatáról és szociálpolitikai helyzetéről (15.314/1939. MOL. K-28. 61. tétel). Más esetben a
