Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Hámori Péter: Kísérlet a visszacsatolt felvidéki területek társadalmi és szociális integrálására. A Magyar a Magyarért Mozgalom története (1938-1940) III/569
A MAGYAR A MAGYARÉRT MOZGALOM TÖRTÉNETE (1938-1940) 587 Sajnos a szociális megbízottak jelentéseinek java része — a Központi Iroda iratanyagával együtt — megsemmisült.10 9 Néhány azonban a Szociális Testvérek Társaságának Testvér és A Lélek Szava című kőnyomatos, belső használatra szánt lapjában publikálásra került. A kép, amit rajzolnak, csak részben igazolása az előzetes várakozásoknak. Fölvázolóik többnyire elfogulatlanok voltak, s olykor egyenesen a csonkaország társadalmi berendezkedésének bírálatáig is elmerészkedtek (bár erre a hatósági cenzúra olykor idegesen reagált110 ). A legtöbb hazaküldött jelentés kiemelte: a visszacsatolt területeken a csonkaországiétői teljesen eltérő társadalomfejlődés folyt le húsz év alatt, s ennek következtében egészen más közszellem uralkodik, mint amit a magyar közigazgatás és politikai élet megszokott.111 Csaknem minden jelentés kiemelte: a csehszlovák idők elsősorban a magyar középosztályt roppantották meg lelkileg; értették ezen egyrészt a baloldali mozgalmak térhódítását, különösen a főiskolás fiatalság körében, de gyakorta utaltak a tisztviselői réteg (kényszerű) behódolására is.11 2 Jellemző volt, hogy a legtöbb fennmaradt jelentés — főleg, amiket a már korábban is a Felvidéken élő szociális megbízottak írtak — vagy nem szólt a „kommunista veszedelemről", vagy lényegtelennek, a nyomor érthető következményének, illetve a helyi (községi) hatóságok kényszerének tartotta azt.11 3 Ezzel szemben csaknem mindegyik jelentés kiemelte a csehszlovák szociálpolitika igen magas színvonalát, nemegyszer hozzátéve azt is, hogy a Magyarországon néhány helyen megtapasztalt kétségbeejtő nyomor itt (legalábbis a falvakban) szinte ismeretlen. A visszacsatolt területek segélyezésének megindulása A jelentések a politikai viszonyokon és vázlatos társadalomrajzon túl mindenekelőtt a segélyezés megindításának sürgősségét hangsúlyozták. A szociálistársadalmi nehézségek, amelyekről számot adtak, sokkal súlyosabbak voltak, mint amire az előzetes felmérések alapján számítottak. A szociális megbízottaknak ki-Lakásépítési Kormánybiztosság 1938. november 30-i szemleútjáról kénytelen volt jelenteni, hogy a katonai közigazgatás vezetőjének engedélye hiányában Komárom városának állapotáról csak „magánbeszélgetésben" tájékozódhatott. (MOL K-150. 4011. cs.) 109 Nagyon valószínű, hogy nem a háborús események következtében. Az Országos Szociális Felügyelőség iratanyagában ugyanis fennmaradt egy jegyzőkönyv, mely a Központi Iroda felszerelésének (bútorok, írógépek, irodaszerek, széfek, stb.) átvételéről szól - de az iratanyagot nem említi... (A Magyar a Magyarért Mozgalom ingóságainak átvétele. MOL. K-566. 1. cs.) 110 Slachta Margit néhány cikkét — s vele együtt az egész lapszámokat — alaposan megcsonkította a cenzor (Pl.: Slachta Margit: Elvek. A Lélek Szava, 1939. július 1. 2-3.) 111 „Az általános benyomás az, hogy a magyarság a két évtizedes elnyomás alatt, az anyaországtól elszigetelten, erős idegen áramlatokkal küzdve, egészen egyénien fejlődött." Magyar a Magyarért. A Lélek Szava. 1939. január 1. 12-13. 112 Sprenger Mária Mercédesz: A felszabadult Abaújban. Magyar Női Szemle, 1939. áprilismájus, 174-175. Hogy a katonai közigazgatásnak a középosztály részéről gyakorta kellett (főleg a városokban) besúgás-özönnel szembenézni, és hogy sokan érezték úgy, hogy a revansvétel ideje elérkezett, azt még Imrédyné is elismerte. (Magyar a Magyarért. A Felvidékért. Beszámoló, im. 41.) 113 Pl.: Palágyi Natália: Felvidéki tanítónők szociális kurzusa. A Lélek Szava, 1939. február 1, 12. és A „Magyar a Magyarért" mozgalomban dolgozó testvérek hivatalos jelentéseiből. A Testvér, X. [1938-39.] 3-4. Megjegyzendő, hogy Salkház (Salkaházi) Sára szociális testvér kezdetben a felvidéki Sarló Mozgalomban is résztvett.
