Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Hámori Péter: Kísérlet a visszacsatolt felvidéki területek társadalmi és szociális integrálására. A Magyar a Magyarért Mozgalom története (1938-1940) III/569
A MAGYAR A MAGYARÉRT MOZGALOM TÖRTÉNETE (1938-1940) 581 egyértelműen arra utal, hogy az elit mellett a helyi társadalom nagyobb részét, esetleg egészét sikerült megnyerni az ügynek.6 9 Ezen túlmenően különféle vállalatok, főleg cukorgyárak7 0 és nagybirtokok természetbeni adományai a gyakoriak - az utóbbiak azonban nem egyszer a birtokos szűkkeblűségéről is tanúskodnak.71 Feltűnő ugyanakkor, elsősorban a határ menti és a bevonulás után a felvidéki területeken megindított gyűjtéseknél a zsidó származású adakozók igen magas aránya:7 2 különösen annak fényében az, hogy a Jaross Andort gyakorta pártfogásába vevő, számára bő teret nyújtó Magyarság az akció folyamán végig a felvidéki izraelita lakosság ellen uszított, hűtlenséggel és a magyar nemzeti érdekek elárulásával vádaskodva. A gyűjtőknek átadott adományok mellett a Központi Iroda lehetővé tette a csekkszámlára történő közvetlen befizetést is. A lehetőséggel számos szervezet, önkormányzat, vállalat és magánszemély élt. A városok és községek az egész ország területéről szinte kivétel nélkül utaltak át háztartási alapjuk tartalékaiból kisebb-nagyobb összegeket.7 3 Példaként csak az ország legnagyobb vármegyéjét, Pest-Pilis-Solt-Kiskunt ragadva ki: itt a közületek adományai 404.325 pengőre rúgtak.7 4 Az adományozók indítékai közt egyszerre szerepelt — Pest megyében, de másutt is — a lelkesedés és a törvényhatósági felsőbbség pressziója. Az előzőre példa Újpest iparosainak 55 ezer pengőt meghaladó adománya,7 5 vagy az a — némileg megmosolyogtató — eset, hogy Orgovány elöljárósága egyéb híján a két községi tenyész-kandisznó eladásáról és árának felajánlásáról hozott határozatot, amit aztán a megyei közgyűlés annak rendje és módja szerint meg is vétózott;76 utóbbira, a hatósági parancsra pedig Endre László alispán adomány megtételére felszólító körlevele.7 7 69 Zemplén, 1938. november 20; Váci Hírlap, november 27; Református Egyházi Értesítő (Rákosszentmihály-Rákoscsaba), 1938. november 27; Reggeli Hírlap (Miskolc), 1938. november 24; Egri Katolikus Tudósító, 1938. karácsony; stb. 70 Az Ercsi Cukorgyár például két vagon cukrot és 1000 pengőt küldött a bevonulás napján Komáromba. AMM Komarno, Polgármesteri iratok, II. adm. 63. dob. 5221/1940. Kevésbé jelentős, inkább gesztusértékű volt a Balatoni Halászati Rt segélye: két nagy kosár hal... (Uo, 25.008/1938) 71 Pl. A somorjai járásba Esterházy Pál hercegi uradalmából 4 vagon búza érkezett; vele szemben a szeged-alsójárási (tanyai) gyűjtésből 230 q rozs, 100 q búza, 20 q fa, 170 q szén került kiosztásra. Komárom vármegye alispánjának féléves jelentése, 1938. december 22-től. AMM Komarno, II. adm. 2. dob. 72 Uo, 25.498/1938; Bars, 1939. január 1, 9. Bars-Hont vármegye alispánja 1939-ben külön köszönettel fordult a vármegye izraelita hitközségeihez a gyűjtésben való részvételükért. Státny Oblastny Archív ν Nitre (továbbiakban SOA, Nitra) Tekovsko-Hontianska zupa ν Leviciach; Bars-Hont vármegye Alispánjának iratai, 12.325/1939. (június 5). 73 Elsőként Budapest Székesfőváros ajánlott föl negyedmillió pengőt. Magyar a Magyarért! Népszava, 1938. november 9. 74 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánjának harmadéves jelentése. 1939.1. harmadév. Pestvármegye Házinyomdája, Budapest, 1939. Megjegyzendő, hogy ez az összeg némileg felülmúlta a vármegye éves szociális kiadásainak teljes összegét. 75 Uo. 76 1940. május 28. Kisgyűlés. (1123/1940) PmL. PPSK. Köz- és Kisgyűlések, IV 403. 77 „A közeljövőben megtörténik a felvidéki magyarlakta területek Magyarországhoz való viszszacsatolása. A visszacsatolandó területeken lakó és az idegen elnyomás alól felszabaduló népesség megsegítésére szükség van. Természetes az, hogy az állam és a törvényhatóságok, mint közjogi testületek mindent megtesznek a felszabadulok megsegítésére, de emellett a segélyezésben az anyaország városainak és községeinek is részt kell vennie. Különösen áll ez Magyarország első várme-
