Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Hámori Péter: Kísérlet a visszacsatolt felvidéki területek társadalmi és szociális integrálására. A Magyar a Magyarért Mozgalom története (1938-1940) III/569
580 HÁMORI PÉTER gyűjtés megindulásáról.6 2 A gyűjtési mozgalom kizárólagosságát belügyminiszteri rendelet is biztosította, országosan megtiltva, hogy december 31-ig — a Horthyné-féle karácsonyi akció kivételével — a törvényhatóságok bárkinek gyűjtési engedélyt adjanak.6 3 November elején Budapest mintájára vidéken is elindították a pénzgyűjtést. A törvényhatósági bizottságok elnöknőinek névsora árulkodó: a 32-ből 16 bizottságban a főispán, 6-ban az alispán neje töltötte be e posztot, s csaknem kétharmaduk neve előtt bárói vagy grófi titulus ékeskedett.64 A községi gyűjtőbizottságok élén többnyire a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége helyi szervezetének elnöknője (általában a helyi földbirtokos felesége) állott.6 5 A pénzgyűjtés mellett kezdettől számítottak a nem pénzbeli adományokra is. A városokban a ruhagyűjtést szervezték meg, többnyire cserkészek igénybevételével.6 6 A községekben a természetbeni gyűjtés — tekintettel az állandó készpénzhiányra — különös jelentőséggel bírt. A bécsi döntés napjainak bizakodó, sőt eufórikus hangulatára — és közel 20 év folyamatos propagandájának hatására — mi sem jellemzőbb, mint hogy a legszegényebb, legelesettebb néprétegek is részt kívántak venni a Magyar a Magyarért Mozgalom gyűjtési akciójában. A felajánlások azonban nemegyszer nehéz, sőt lehetetlen helyzet elé állították a gyűjtőket: hiszen a néhány tíz kiló búza, rozs, tengeri, vagy egy-két tucat tojás elszállítása, raktározása többe került volna, mint az adomány tényleges értéke, ugyanakkor ezen filléres cikkek visszautasítása semmiképp sem lett volna „politikus" lépés. (Megjegyzendő, hogy a községekben gyűjtést végzők figyelmét külön felhívták arra, hogy kerüljék azt a látszatot, mintha ez az akció burkolt adóemelés lenne...)67 A kérdésre a megoldást a Hangya és a Futura szövetkezetek közbeiktatása jelentette. Ezek az adományokat boltjaikban beváltották, helyben vagy a közelben értékesítették, ellenértéküket pedig készpénzben írták a Magyar a Magyarért Mozgalom számlája javára.6 8 Budapesttel ellentétben a vidéki gyűjtés adományozóinak személyéről — köszönhetően a helyi sajtónak is — viszonylag pontos képet tudunk alkotni. Szembeszökő egyrészt a névtelen adakozók által átadott összegek magas aránya, ami 62 A VKM kérése (telefonon): november 11-én minden református templomban 11 órakor 2 percig harangozzanak, emlékeztetve a felvidéki magyarok szenvedéseire, és a gyűjtés fontosságára. Felvidéki segélyügyek. Ref. Zs. Lvt., Külügyi Bizottsági Iratok, 2. f. 172. doboz, (továbbiakban Ref. Zs. Lvt. KBI). 63 124.563/1938/V Bm. PmL. PPSK. Alisp. IV 408. b. 60.492/1938. 64 Magyar a Magyarért. A Felvidékért, im. 24. 65 Magyar a Magyarért a városban és a járásban. Váci Hírlap, 1938. november 6. Irányelvek a Magyar a Magyarért Mozgalom községi gyűjtéseinek megszervezéséhez. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár Sátoraljaújhelyi Fióklevéltára (továbbiakban BAZ-SFL), Zemplén vármegye alispánjának általános közigazgatási iratai, IV 1408. 10.000/1938.; Uaz, SML, Somogy vm. alisp. ált. közig, ir., IV 405. b. 1029/1938. 66 Molnár Sándor, a Miniszterelnökség V Társadalompolitikai Osztálya tisztviselőjének átirata, 1938. november 2. Ref. Zs. Lvt. KBI. 2. f. 172. doboz. 67 Magyar a Magyarért. A Felvidékért, im. 26. 68 Erre Wünscher Frigyes, a Hangya vezérigazgatója tett javaslatot, még az akció tényleges megindulása előtt, 1938. október 25-én. A Hangya szerepe a Felvidék élelmiszer-ellátásában. Hangya Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet, Elnöki Iratok, (továbbiakban Hangya Elnöki) MOL. Ζ. 1396. 7. es. 138. tétel.
