Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Majoros István: A lengyel-szovjet háború. Wrangel és a francia külpolitika 1920-ban III/533
548 pást mér az új Európa éppen felhúzott épületére.6 1 A Vörös Hadsereg előrenyomulása Varsó felé az angol-szovjet kereskedelmi tárgyalásokat is megszakította, jóllehet London és Moszkva a megegyezés közelébe érkezett.6 2 Közben július 5-én Spaban elkezdődött a szövetségesek konferenciája a német jóvátételről, de a szovjet-lengyel háború kérdését sem lehetett megkerülni. Nem, mert a június 25-én alakult új lengyel kormány miniszterelnöke, Grabski egy delegáció élén szintén Spaba ment. S azért sem, mert Londont és Párizst a szovjet veszély egyaránt nyugtalanította, ennek ellenére Lengyelországot tekintették agresszornak, s imperializmussal vádolták Varsót. Millerand azonban meghallgatta Grabskit, s támogatást ígért neki, ha elfogadja a győztesek ajánlásait Vilnóra, Teschenre és a keleti határokra. Július 10-én Grabski erre ígéretet tett. Curzon angol külügyminiszter pedig július 12-én jegyzékben javasolta Csicserinnek, hogy kössön fegyverszünetet a lengyelekkel, a Vörös Hadsereg pedig álljon meg azon a vonalon, amelyet 1919. december 8-án a Legfelsőbb Tanács Lengyelország keleti határaként húzott meg.63 Az angol külügyminiszter Wrangellel is fegyverszünetet javasolt, a kelet-európai kérdés szabályozására pedig egy nemzetközi konferencia összehívását indítványozta Londonba Szovjet-Oroszország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Finnország és Wrangel részvételével. Csicserin július 17-i válaszában az angol javaslatot elutasította, s azt kérte, hogy közvetlenül a lengyelek forduljanak Moszkvához fegyverszüneti és békekérelemmel, mivel Moszkva a balti államokkal is egyezményre jutott minden közvetítés nélkül, ráadásul a bolsevikok a Curzonvonalnál előnyösebb határokat kínálnak. Igaz, a szövetségesek értésére adták, hogy Pilsudski rendszerét meg kell dönteni.64 Curzon július 20-i válaszában változatlanul a lengyel-szovjet béketárgyalásokat szorgalmazta, de hozzátette azt is, hogy Varsó szövetséges támogatást kap abban az esetben, ha a szovjet csapatok a lengyel békekérés után is folytatják előrenyomulásukat. Az angol álláspont tehát változatlanul az volt, hogy a két fél egyezzen meg. Párizs szintén óvatos volt, mert egy szovjet-német együttműködéstől tartott. Úgy tűnt, joggal, mert Viktor Kopp és a német külügyminiszter, Walter Simons között valóban félhivatalos tárgyalások kezdődtek, s július 19-én szóbeli megegyezés született a két fél között a lengyel határokról.65 Simons később tagadta egy titkos német-orosz szövetség létét, s azt hangsúlyozta, csupán a járványok elleni harcról és a határincidensek rendezéséről volt szó.66 A Reichswehr vezetőjének, von Seeckt-nek valóban fenntartásai voltak 62 Kraszin Lloyd George meghívására május végén érkezett Londonba. Az angol fél június 7-én a megegyezés feltételeként szabta meg mindenféle ellenségeskedés és a propaganda beszüntetését, a hadifoglyok hazaszállítását, s a magánszemélyekkel szembeni adósságok elvi elismerését. Július 7-én Moszkva elfogadta a feltételeket. 63 A Grodno - Jalovka - Nyemirov - Breszt-Litovszk - Dorohuszk - Usztyilug vonaltól 50 km-rel keletre, Grubesovtól keletre, Ravaruszkától nyugatra, Przemysltől nyugatra. A július 12-i jegyzék nyomán Curzon-vonalként ismert. 64 SHM SSj vol. 114. Horn: 52. Karski: 57-59. Milioukov. 78. Patyomkin.VP: Az újkori diplomácia története 1919-1939, Szikra, Budapest 1950. 89-90. Carr: 174. 65 A német külügyminiszter szerint elsősorban gazdasági kérdésekről folytattak megbeszéléseket, valamint arról, hogy a hivatalos kapcsolatteremtésnek a feltétele Mirbach gróf gyilkosainak a megbüntetése. Simons azt is megjegyezte: tarthatatlan az az álláspont, miszerint a bolsevik vezetők közönséges bűnözők. MAE Europe 1918-1940. Allemagne vol. 374. ff.199-200. N° 1434. Berlin, 3 août 1920. Marcilly jelentése. 66 MAE Europe 1918-1940. Allemagne vol. 374. ff.226-228. N° 1629. Berlin, 2 septembre 1920.
