Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Majoros István: A lengyel-szovjet háború. Wrangel és a francia külpolitika 1920-ban III/533
A LENGYEL-SZOVJET HÁBORÚ ÉS A FRANCIA KÜLPOLITIKA 547 gazdag parasztok is ellene vannak a lengyel földbirtokosok szándékainak. Nekünk kommunistáknak pedig élére kell állni ennek a nemzeti mozgalomnak, mely egyesíti az egész népet és napról napra erősebb lesz."5 6 A moszkvai rádió május 9-i adása pedig azt hangsúlyozta, hogy „szilárd békét csak a lengyel nemesség és burzsoázia hamvain lehet teremteni",5 7 Katonai szempontból különösen fontos volt a cári tisztek megnyerése. Bruszilov 1920 május 30-án felhívással fordult a Pravdában valamennyi régi tiszthez, hogy csatlakozzon a Vörös Hadsereghez. Ennek hatására az egykori tisztek nagy számban vették fel a szolgálatot. 1919 áprilisában 28.410 cári tiszt szolgált a Vörös Hadseregben, 1920 augusztusában már 48.409.58 Az első szovjet ellentámadásra május 14-én került sor. Jegorov délről, Tuhacsevszkij északról támadott, s június 12-én a lengyelek kiürítették Kijevet, és egyes frontszakaszokon az április 25-i vonalakra vonultak vissza. Június 22-én Kirov büszkén nyilatkozhatta Tifliszben: „Oroszország nemzetközi helyzete jelenleg stabilabb, mint bármikor. Nemzetközi helyzetünk szilárdsága — tette hozzá — főleg azzal magyarázható, hogy a lesújtó gazdasági körülmények ellenére Oroszország le tudta győzni valamennyi fegyveres ellenfelét",59 A július 4-én kezdődött második offenzíva újabb sikereket ígért, mivel a lengyelek gyorsan vonultak viszsza: július közepén elvesztették Vilnót, Grodnót, Minszket, Breszt-Litovszkot, kiszorultak Ukrajnából, az oroszok elvágták a Varsó - Danzig vasutat. Negyven nap alatt Tuhacsevszkij Varsóig szorította vissza a lengyeleket. A szovjet vezetés megoszlott a háború folytatását illetően. Trockij békét akart, mert úgy vélte, Moszkva a katonai sikerek hatására ezt kedvező feltételek mellett kötheti meg. Erre szerinte azért is szükség van, mert az öt hetes offenzíva kimerítette a hadsereget, s ha nem kötnek gyors békét, a szovjet erők kifulladnak. Tévesnek tartotta azokat a vélekedéseket, miszerint a Vörös Hadsereg megjelenésére Lengyelország összeomlik. Lenin és a politikai vezetés egy része viszont az eddigi sikerek hatására el akarta foglalni a lengyel fővárost, hogy a Vörös Hadsereg Berlin felé folytathassa az utat. ,,A világforradalomhoz Lengyelország holttestén át vezet az út, " - adta ki a jelszót Lenin. Számára Lengyelország a híd szerepét jelentette, melyen át a forradalom eszméi a többi országba áramlanak. Ebben a Komintern július 19 óta Moszkvában ülésező második kongresszusa is megerősítette. A Berlinből január végén hazatért Radek hiába erősködött, hogy Németország még nem érett meg a forradalomra, véleményét nem vették figyelembe, sőt Lenin még defetistának is minősítette. A döntő szavazásnál pedig Trockij véleménye mellett csak Rikov állt ki, így a háború folytatódott.60 A francia vezérkar a kialakult helyzetet úgy ítélte meg, hogy a bolsevikok visszaszerezhetik az 1914 előtti orosz határokat, győzelmük pedig rettenetes csa-56 Can; Edward Hallet: La révolution bolchévique. 3. La Russie soviétique et le monde, Les Éditions de Minuit, Paris 1974. 281. 57 SHM SSj vol. 114. Bulletin de Renseignements N° 1181 du 15 octobre 1920. 58 SHM SSj vol. 114. Venner: 229. Fisera, Vladimir Claude: Les peuples slaves et le communisme de Marx à Gorbatchev, Berg international, Paris 1992. 160 59 SHAT 7N3117 Mission Militaire Française au Caucase. Tiflis, 26 juin 1920. Interwiew de Kirov. Extrait du Slovo du 24 juin 1920. 60 Venner: 231. Fisera: 162. Kennan: 165. Carr: 218. 61 SHAT 7N3130 N° 15828. 18 octobre 1920.
