Századok – 2001
MÚLTUNK KRITIKUS KÉRDÉSEI - Kristó Gyula: Modellváltás a 13. században II/473
MÚLTUNK KRITIKUS KÉRDÉSEI Kristó Gyula MODELLVÁLTÁS A 13. SZÁZADBAN* A magyar történelem írott források révén nyomon kísérhető tizenkét évszázada közül három tekinthető rendszerváltó századnak: a 11., a 19. és a 20. Ezekben az időszakokban az emberi élet egészét alapjaiban érintő változások zajlottak le, olyanok, amelyek magukban foglalták nem csupán a felszínen jelentkező és könnyen megragadható politikai rendszerváltásokat, hanem a gazdasági, társadalmi szférában, az értékrendben, a mentalitásban — a politikai átalakulásoknál sokkalta lassabb ütem szerint — végbemenő átalakulásokat is. A rendszerváltások mibenlétéről, annak dinamikájáról a 20. század embere közvetlenül kaphatott leckéket a történelemtől. A 13. század ugyan nem rendszerváltó évszázad, de sok olyan ismérvet hordoz, amely többnek mutatja, mint ami egy „szabályos" evolúciós időszakaszra szokott jellemző lenni, ugyanakkor kevesebb történt ekkor, mint ami egy teljes körű rendszerváltást meghatároz. Magam tehát modellváltáson a „több, mint egyszerű változás, de kevesebb, mint rendszerváltás" fogalmát értem, azt, amikor a társadalom életére meghatározó fontosságú jegyek átlagosnál több változáson estek ugyan át, de mindennek eredményeképpen egészében új, az előzőtől alapjaiban különböző berendezkedés mégsem született. Mondandóm középpontjába azon mozzanatok kerülnek, ahol ezek az átlagosnál gyorsabb változások megfigyelhetők, és amelyek modellváltó századdá teszik a 13. századot. U-gyanakkor teljességgel mellőzöm mindazon területeket (így pl. a külpolitikát vagy a kultúrát), ahol a változások jellege és üteme ezt nem indokolja. Előadásom két részből áll. Előbb azokról a markáns különbözőségről szólok, amelyek a 13. századot az előző két — de főleg a 12. — századdal való összevetésben jellemzik. Ezt annak tükrében tekintem át, hogy mi történt „lent", vagyis a gazdasági és társadalmi viszonyok terén. A második részben a „fent" lezajlott változásokat vázolom, a politika és az ideológia terén bekövetkezett új fejleményeket. „Lent" a 13. század egyik legnagyobb horderejű változása a földművelés és az állattartás arányában, egymáshoz való viszonyában bekövetkezett váltás volt. Még a 11-12. század fordulóján is több forrás szól lakhelyüket változtató emberi közösségekről (falvakról), amelyek tagjai a legelőváltó-nagyállattartó nomád gazdaság törvényei szerint, a friss füvet nyújtó legelőket követve, újabb és újabb térségekben ütötték fel sátrukat. Ezek a sátrak — adott esetben nincs túlzott jelentősége, hogy a lakóházak udvarán vagy a mezőn — még a 12. század közepén * A ,,Múltunk kritikus kérdései" címmel a Magyar Történelmi Társulat által szervezett vitaest-sorozat keretében, 2000. október 19-én a Magyar Tudományos Akadémián elhangzott előadás szerkesztett szövege.
