Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Pálosfalvi Tamás: Vitovec János. Egy zsoldoskarrier a 15. századi Magyarországon II/429
EGY ZSOLDOSKARRIER A 15. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 459 kapcsolatban Vitoveccel. A küldetés egyik eredménye a jelek szerint Csáktornya és Sztrigó várak kiváltása volt. Amennyiben pedig az országnagyok alább még részletesen elemzendő levele18 8 valóban 1462. májusában kelt, abban egyértelmű utalás történik Vitovec együttműködési készségére, amelyet nyilván Vitéz útján hozott tudomásra, bár közvetítőnek rendelkezésre állt bántársa, Újlaki Miklós is. Mindenképpen az enyhülés jelének tekinthetjük, hogy Mátyás, úgy látszik, beletörődött Vitovec szlavón bánságába.18 9 A lassú és mindkét fél számára fontos közeledés végül 1463 tavaszán hozta meg gyümölcsét. Előbb azonban Mátyás 1462. augusztusában Szegedre ment,19 0 ahová a csapatok gyülekezését rendelte,19 1 mert ismét híre jött, hogy a török Nándorfehérvár ellen készül.19 2 Itt a Budán megkezdett tárgyalásoknak megfelelően rendezte viszonyát az új bosnyák királlyal, majd Erdélybe igyekezett, hogy a török által időközben trónra helyezett havasalföldi vajdát letegye. Csak december végén tért vissza Budára,19 3 majd a következő év márciusára országgyűlést hirdetett Tolnavárra. Itt gyakorlatilag az ország teljes fegyveres erejének mozgósítását elrendelték,19 4 a gyülekezés színhelyéül Péterváradot, időpontjául pedig pünkösd napját jelölve meg. Biztosra vehetjük, hogy legkésőbb a tolnai országgyűlés idején megtörténtek az előkészületek a Vitoveccel kötendő végleges megállapodásra. A gyűlés résztvevői között volt Újlaki Miklós szlavón nemesek kíséretében, közvetítőkben tehát nem volt hiány. A rendkívül súlyosra fordult helyzetben Mátyás nem nélkülözhette tovább az egész ország talán legtapasztaltabb hadvezérét és annak zsoldosait, akik ráadásul nem csak három hónapig szolgálhatták. Ezt egyébként maga Mátyás is világosan megfogalmazta, amikor Vitovec szolgálatait „nem csupán a saját ügyeink intézésében, hanem az egész ország szempontjából rendkívül hasznosnak" ítélte (nos non solum pro rebus nostris gerendis verum eciam regno nostro cognovimus fore perutilem).195 Mivel áprilisban megtörténtek az előkészületek a korona visszaadására,19 6 Vitovec immár minden kockázat nélkül szakíthatott a számára értéktelenné vált Frigyes császárral. A veszély nagyságát jelezte, hogy 1463 április végén Mátyás már arra utasította Bátmonostori Töttös Lászlót, hogy mivel a török szultán teljes haderejével megindult Nándorfehérvár ostromára, a Tolnaváron megszabott határidőt meg sem várva siessen embereivel Bácsra.19 7 A király sem tétlenkedett, hiszen alig három héttel később, május 18-án már Bátmonostoron táborozott, gyakorlatilag a teljes püspöki kar és az összes báró kíséretében. Táborában megjelent Vitovec 188 Iohannes Vitéz de Zredna. Opera quae supersunt. Edidit Iván Boronkai. Bp. 1980 (a továbbiakban: Vitéz: Opera) 212. 189 1462. május 30-án pl. a király in presenciam bonorum vel vicebanorum rendel idézést, márpedig ekkor Újlaki bántársa egyértelműen Vitovec: Tkalcic: Monumenta 284. 190 Aug. 3: DL 33810; Aug. 8: DF 209932; Aug. 12: ZW VI. 121.; Aug. 13: DF 250855. 191 MDE. I. 144. 192 MDE I. 146. 193 ZW VI. 141. 194 DRH. II. 134-135. 195 DF 233341. 196 Fraknói: Mátyás 125. 197 Zichy Χ. 275.
