Századok – 2001

KÖZLEMÉNYEK - Pálosfalvi Tamás: Vitovec János. Egy zsoldoskarrier a 15. századi Magyarországon II/429

460 PÁLOSFALVI TAMÁS János szlavón bán,19 8 és megtörtént a teljes kibékülés.19 9 Mátyás mindenekelőtt megbocsátotta mindazokat a vétkeket, amelyeket Vitovec ellene és az ország ko­ronája ellen elkövetett azóta, hogy Szegeden szakított a királlyal, és Frigyes csá­szárhoz pártolt, s e vétkeket örök hallgatás leplével rendelte takarni, mintha soha nem követték volna el őket. Vitovec a maga részéről tisztességesen járt el, mert a kegyelembe név szerint említett familiárisait is belefoglaltatta.200 Ugyanakkor Mátyás érvénytelennek nyilvánította mindazon okleveleket, melyeket e vétkek ügyében Vitovec és emberei terhére bármelyik nagybíró előtt kiállítottak. A ren­delkezésnek ezt a részét Frangepán Márton grófra és a familiárisaira is kiterjesz­tették, Vitovec tehát őt is képviselte a király előtt. Ugyanezen a napon Mátyás egy másik oklevélben királyi teljhatalmából és a prelátusok és bárók tanácsából országlakosokká nyilvánította Vitovecet és három fiát, és elrendelte, hogy ugya­nazokban a kegyekben, előjogokban és szabadságokban részesülhessenek, mint a többi regnicola, és szabadon birtokolhassanak az országban, nem törődve a kü­lönböző gyűléseken hozott ellentétes értelmű határozatokkal. Az oklevélben fog­lalt rendelkezés jelentőségét mutatja, hogy ahhoz 9 főpap és 14 báró is hozzájárult „quia prefatus Jan comes nobis et huic regno utilis fore videtur", részben nyilván azért, mert Mátyás még mindig nem volt megkoronázva.201 Végül egy harmadik oklevélben Mátyás megerősítette a cseh vezért Zagoije comitatus és a hozzá tar­tozó várak birtokában, úgy, ahogyan azt egykor a Ciliéi grófok birtokolták, s fel­ruházta őt és a fiait az örökös grófi címmel.202 Vitovec elégedett lehetett: Mátyás legitimálta jogtalan foglalások során kivívott nagybirtokosi állását, és visszafogad­ta bárói közé. A király egyetlen dolgot várt el cserében: helytállást a törökök és az ország más ellenségei ellen. És ebből a szempontból Vitovec tagadhatatlanul meghálálta a bizalmat. 5 Hasznosságának bizonyítására mindjárt alkalma nyílt, mert a törökök, mi­közben kisebb elterelő hadműveletekkel a Szerémségben és a Temesközben lekö-198 Maga a király nevezi annak oklevelében: 1. a 200. jegyzetet. 199 A kibéküléssel kapcsolatos fontos oklevelek feltalálásához nyújtott segítségét Engel Pálnak köszönöm. 200 A név szerint említett familiárisok: Szenesei János és László, Fodorovci Gergely, Zwpia-i Beldlin Márton, Nelepeci Domonkos, Jakószerdahelyi Briga Balázs, Gudovci Péter mester, György Iwanych-i nótárius, Pataki Albert, Paulovci Kelemen, Szerdahelyi Péter, Szerdahelyi Máté fia Péter, Szentjakabi Stos Frigyes, Nemesi Demeter, Grebeni (!) István, Kopinci Antal, Szuhodoli Jankó és Ervencei László.. A névsorból kiderül, hogy Vitovec elsősorban azokat foglaltatta bele az oklevélbe, akik báni hivatalának ellátásában segítették. Beldlin (Bydlyn) Márton 1460-ban egy kisfiút hurcol­tatott el a zdenci iskolából ad Castrum suum, de hogy melyik volt ez a vár, és Vitovec nevében birtokolta-e, nem tudni. DF 231440. 201 dp 233341. Névsorukat a korai Mátyás-kor archontológiájának kiegészítése céljából közöl­jük, mivel az felér egy méltóságsorral: Ország Mihály nádor, Újlaki Miklós erdélyi vajda, szlavón és macsói bán, Pálóci László országbíró, Garai Jób, Rozgonyi János tárnokmester, Szapolyai Imre fő­kincstartó, a felső részek kapitánya, Hédervári Imre és Turóci Benedek ajtónállómesterek, Dombai Pál és Vezsenyi László lovászmesterek, Perényi István és Bátori László asztalnokmesterek, Homon­nai Simon és Dengelegi Pongrác András pohárnokmesterek. Az oklevélen az átíró zágrábi káptalan szerint a király titkospecsétje mellett négy pecsét függött, melyek közül kettőt vörös, kettőt pedig zöld viaszba nyomtak. 202 DF 231477.

Next

/
Thumbnails
Contents