Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Pálosfalvi Tamás: Vitovec János. Egy zsoldoskarrier a 15. századi Magyarországon II/429
458 PÁLOSFALVI TAMÁS Zágráb, Vitovec nemcsak Szlavóniában volt a legnagyobb birtokos, hanem az egész országnak is egyik leghatalmasabb főura. Vagyon tekintetében tehát Vitovec elérte célját, de hátravolt még helyzetének politikai konszolidálása. 1461 nyarára világossá vált, hogy Mátyás marad Magyarország királya, és Frigyes nem lesz képes érvényt szerezni az 1459-es választásnak. Éppen ellenkezőleg, fokozatosan a császár szorult defenzívába, akit Ausztriában a fivére, Albert herceg által vezetett koalíció szorongatott.17 8 Jellemző, hogy míg Albert Mátyástól is kapott katonai segítséget, Vitovec, akinek pedig kötelessége lett volna Frigyes segítségére sietni, a jelek szerint tétlen maradt. Ennek persze oka lehetett az is, hogy Albert herceg szövetségese volt az a János görzi gróf, akit Vitovec másfél évvel korábban birtokai átadására kényszerített.179 Ez pedig elképzelhetővé teszi, hogy Vitovec, talán éppen Frigyes megbízásából, az elkobzott birtokok fegyveres védelmét biztosította.18 0 A Frigyes illetve Albert és Mátyás között cseh közvetítéssel létrehozott laxenburgi fegyverszünetbe mindenesetre Vitovecet is belefoglalták, de nem egyik vagy másik oldalon, hanem választást kínálva neki Frigyes és Mátyás között.18 1 Ezt pedig nyugodtan értékelhetjük annak a folyamatnak az első lépéseként, amelynek eredményeként Vitovec fokozatosan visszatért Mátyás táborába. 1462 őszén-telén a Bécsben ostrom alatt tartott Frigyes uralma addigi legsúlyosabb válságával kényszerült megbirkózni,18 2 s ha más nem, ez biztosan meggyőzte Vitovecet, hogy érdemes szakítania a császárral. Ugyanerre ösztönözhette az is, hogy 1462. februárjában kibékültek Mátyással Frigyes utolsó „magyar" hívei, a Szentgyörgyiek és Ellerbach Berthold is.183 Az 1462. májusában Giskrával kötött megállapodás18 4 ugyanakkor azt mutatta, hogy Mátyás hajlik a kompromisszumra, és engedményekre is hajlandó ennek érdekében. A másik oldalon Mátyás fogadókészségét fokozta a továbbra sem szűnő oszmán nyomás. Miközben a havasalföldi vajda kénytelen volt kapitulálni a török előtt,18 5 Mátyás viszonya megromlott a másik déli ütközőállam, Bosznia királyával.18 6 Ugyancsak aggasztotta Mátyást a fontos zágrábi püspökség rendezetlen helyzete,18 7 amelynek tisztázása elképzelhetetlen volt Vitovec közreműködése nélkül. Mái- volt róla szó, hogy Vitéz János váradi püspök 1462 elején Szlavóniába ment, mégpedig a király megbízásából. Kizárt, hogy ez a küldetés ne állt volna 178 Gr. Teleki J.: Hunyadiak kora III. 228-29. 179 Wiesflecker: i. m. (1. a 143. jegyzetet.) 367. 180 1461 második felében sajnos nem ismerjük Vitovec itineráriumát. 181 Chmel 3898: „... welker under in (Vitovec és a pécsi prépost), ir ainer oder sy baid in solhen frid steen wellen, es sey bey unserm allergnedigisten herrn dem Römischen kayser oder bey unserm herren dem kunig von Hungarn", ezt négy héten belül tudatniuk kell a cseh királlyal. 182 Wiesflecker, Hermann: Kaiser Maximilian I. Das Reich, Osterreich und Europa an der Wende zur Neuzeit. I. Wien 1971 69. 183 Fraknói: Mátyás 119. 184 Tóth-Szabó László: i. m. (1. a 13. jegyzetet) 324-325. 185 Rázsó Gyula: i. m. (1. a 114. jegyzetet) 181. 186 Fraknói: Mátyás 121-123. 187 A két probléma természetesen nem volt független egymástól, hiszen maga Mátyás hangsúlyozta a zágrábi püspöki várak jelentőségét a török elleni védelem szempontjából: Fraknói: Mátyás levelei 93. A püspökségről lásd alább.
