Századok – 2001

KÖZLEMÉNYEK - Pálosfalvi Tamás: Vitovec János. Egy zsoldoskarrier a 15. századi Magyarországon II/429

452 PÁLOSFALVI TAMÁS ingatag hűségű Újlaki aligha tudott megfelelő ellensúlyt képezni a cseh vezérrel szemben. Annak, hogy Mátyás nem akart erővel fellépni Vitovec ellen, több oka is volt. Mindenekelőtt erre intette apjának kedvezőtlen tapasztalata. Másodszor, mint rövidesen látni fogjuk, Vitovec olyan kiváltságokat (köztük a pénzverés jogát) kapott a magyar királlyá választott Frigyestől, amelyekkel még a Cilleiek sem rendelkeztek, és amelyek a volt Cillei-birtokok jelentős részével párosulva már komolyan veszélyeztették az ország integritását. Harmadszor Mátyás minden bizonnyal tisztán látta, hogy Vitovec, aki úgy váltogatta a hűségét, mint más a csizmáját, adott esetben ugyanolyan hirtelen szakíthatott a császárral, amilyen hirtelen átpártolt hozzá. Végül, és talán ez volt a legdöntőbb megfontolás, a változatlanul súlyos török fenyegetés árnyékában a király nem engedhette meg azt a luxust, hogy sokáig nélkülözze a szlavóniai nemesség katonai erejét. Márpedig, és ez egyértelműen mutatja a báni hivatal döntő fontosságát, a király nem tudta a bán megkerülésével közvetlenül mozgósítani a tartomány nemességét.13

6

Utóbbiak Ciliéi Hermann hivatalviselése óta ki voltak szolgáltatva a bán túlhatalmának, és éppen a Kristallóc-féle incidensek taníthatták meg őket arra, hogy még együtt is gyengék az idegen bánok magánhadseregeivel szemben. A félig gyermek, meg sem koronázott Mátyástól meg aztán semmiféle védelmet nem várhattak. A király ennek megfelelően kivárásra játszott. Miután Mátyás és Frigyes között 1459. augusztusában egy esztendőre szóló fegyverszünet jött létre,13

7

Vitovec hazatért Szlavóniába.13

8

Frigyes császár, akinek ismét szüksége lett fékezhetetlen vazallusának segítségére, 1459. november 10-én Bécsújhelyen valósággal elhalmozta Vitovecet kegyeivel. Ismét tanácsosává fogadta, magyar királyként Krapina urává tette, felruházta a vörös pecsétviasz használatának jogával, és közvetlenül a császár, illetve a magyar király joghatóságának rendelte alá. Emellett felhatalmazta a kihalt sternbergi grófok címerének viselésére, és engedélyezte, hogy amíg az ő szolgálatában marad, pénzt veressen „magyar királyságában". Végül, de nem utolsó sorban, szintén magyar királyi minőségében felhatalmazta Vitovecet, hogy, amennyiben Brankovics Katalin el akarna térni a császárral kötött megállapodástól, Frigyes nevében, de saját maga számára hódítsa meg Ciliéi özvegyének magyarországi birtokait.13

9

. Hogy a zsoldosvezér lelkesedését tovább tüzelje, még ugyanezen a napon neki adományozta Medve várát, amely magyar királyi minőségében háramlott rá, és felhatalmazta, hogy azt birtokába vegye. Mindez azonban Vitovecnek a jelek szerint nem volt elég. December derekán ugyanis újabb engedményekre vette rá a császárt. Frigyes gálására (DF 231440: „Et quia secundum disposicionem regnicolarum in octavis festi beati Jacobi apostoli proxime preteriti super huiusmodi actibus potenciariis factam vos vei vestri vicecomites cum judicibus nobilium pro rescienda premissorum veritate transmitti debetis"). A bánok jelenlétének bizonyítéka, hogy a vicebánok 1460. aug. 4-én „coram dominis nostris banis et nobis ac universitate regnicolarum" rendelnek idézni (LK. XII. (1932) 322. Vitovec a gyűlés előtt, júl. 6-án Varasdon van (DF 231437.), utána pedig, aug. 25-én Krapinán (DF 231439.) 136

Jellemző, hogy Erzsébet királyné is a lehető leghamarabb igyekezett a saját embereit állítani Szlavónia élére, s kísérletének kudarca után minden kapcsolatot elvesztett a tartománnyal. Pálosfalvi: Cilleiek 53-55, ill. passim. 137

MDE. I. 64.; Házi: Sopron 383. 138

Grebenben van 1459. aug. 20-án (DL 103659.) és szept. 14-én (DL 103664.). 139

Birk: Urkunden-Auszüge 45. (354, 357-359. sz.).