Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Zsoldos Attila: Karászi Sándor bán és utódai II/385
KARÁSZI SÁNDOR BÁN ÉS UTÓDAI 391 Mindebből világos, hogy Drugh fia Sándor — legalább — két ízben házasodott meg: a korábbi (első?) házasságából három gyermeke születhetett: Sándor és János, valamint egy ismeretlen nevű leány, míg második alkalommal egy olyan özvegyasszonyt vezethetett az oltár elé, akinek korábbi házasságából egy fia és több leánya született. Ez utóbbi feltételezésre Sándor bán azon 1274. évi rendelkezése ad alapot, mely megadta feleségének azt a jogot, hogy a neki átengedett birtokokat fiának vagy leányainak adja,5 2 hiszen ahhoz, hogy közös gyermekeik — kiváltképp a fiú — örököljenek Sándor bán után, nem lett volna szükség külön intézkedésre. Az is megállapítható ugyanakkor, hogy a Sándor bán által második féleségének juttatott birtokok csak részben kerültek ténylegesen is az asszony kezére, azt azonban, hogy ennek hátterében valamely egyezség volt-e, vagy más, csak találgathatjuk. Drugh fia Sándor fiai közül János többet nem szerepel, Sándor viszont többször felbukkan forrásainkban. 1304-ben — Csicseri — Jób mester tiltakozott I. Károly király előtt amiatt, hogy Karászi Sándor bán fia Sándor 16 éve hatalmasul elfoglalta (a sedecim annis retroactis potencialiter occupasset) Szabolcs megyei Berkesz (Berkez)5 3 nevű birtokát s azt most is elfoglalva tartja.54 Ha az oklevélben megadott időpont helyes, úgy a birtokfoglalásra 1288 táján kerülhetett sor. Ez az első adat egyébiránt, mely arra vall, hogy a mai Nyírkarász5 5 is a család birtokában volt. Megszerzésének körülményeiről forrásaink nem szólnak, mindazonáltal nem látszik túlságosan kockázatosnak annak feltételezése, hogy Karászt még Drugh fia Sándor kaphatta királyi adományként. Egyfelől ugyanis egyetlen olyan adat sem ismert, mely szerint az ifjabb Sándor királyi birtokadományban részesült volna, apja, Drugh fia Sándor vagyonát ellenben, mint láthattuk, az 1260-1270-es években számos királyi adomány gyarapította. Ε meggondoláson túl a feltételezést egy adatunk is megerősíti. 1333-ban ugyanis az ifjabb Sándor fia, László — vele még találkozunk — azért nem adta át a Szabolcs megyei Devecser (Kemendeuecher) és Kék (Keek) nevű birtokaira vonatkozó okleveleit Magyar Pál gimesi várnagynak, amikor eladta azokat neki, mert az oklevelek más birtokaira is vonatkoztak (dicta privilégia capitalia ad manus eiusdem magistri Pauli dare nequit et assignare, eo quod ipsa privilégia quamplures possessiones in se continerent) 56 Az említett oklevelek „István király" nevében keltek, azaz V István uralkodása vagy ifjabb királysága idején állították ki azokat, így bizonyosra vehető, hogy Drugh fia Sándor javára szóltak. Ezt az is alátámasztja, hogy unokáját a birtokeladást írásba foglaló váradi káptalan oklevele „Sándor bán fia Sándor fia László mester"-ként (magister Ladislaus füius Alexandri filii Alexandri bani) nevezi meg: a nagyapa nevét nyilván Y István okleveleiben olvasta a káptalani oklevél megfogalmazója. V István (ifjabb) király oklevelei csak ebből az említésből ismertek,57 ezért az ma már nem ellenőrizhető, hogy valóban azok foglalták-e maguk-52 Vö. a 44. sz. jegyzettel. 53 Vó. Németh P: i. m. 39-40. 54 1304: DL 31 193. 55 V Németh P: i. m. 103-104. 56 1333: Zichy I. 414. 57 RA 2236., 2237. sz-ok, vö. még RA 3605. sz., mely az utóbbi IV László általi megerősítését foglalta írásba. - Itt jegyzendő meg, hogy az V István (ifjabb) király által kiadott két oklevél kelte
