Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Zsoldos Attila: Karászi Sándor bán és utódai II/385
392 ZSOLDOS ATTILA ban a Karászra vonatkozó adományt is, mindazonáltal a fenti adat alapján mind Karász, mind a Drugh fia Sándor bán utódai kezén a későbbiekben feltűnő többi ismeretlen eredetű birtok esetében okkal feltehető, hogy ezek az oklevelek biztosították Drugh fia Sándor és leszármazottai birtokjogát. Drugh fia Sándor utódait mindenesetre jó ideig karászi birtokukról nevezik meg okleveles adataink. 1311-ben ismét egy hatalmaskodási ügy kapcsán találkozunk Sándor bán fia Sándorral: ekkor — Gutkeled nembéli5 8 — Várdai Aladár fiai, László és Pelbárt (.Prebardus) tiltakoztak az egri káptalan előtt amiatt, hogy — Szabolcs megyei — Pap (Pop) nevű birtokukat elfoglalta.5 9 Pap egy más részét, amint arról már szó esett, Sándor apja, Drugh fia Sándor már IV László adományából birtokolta, fia nyilván ennek a birtokrésznek a kikerekítésére törekedett erőszakos módon. A hatalmaskodásokra vélhetően a Tiszántúl nagy részét a 13-14. század fordulója táján ellenőrzésük alatt tartó oligarchák, a Borsák pártfogása bátorította Sándor bán fia Sándort, ismeretes ugyanis, hogy — kimutathatóan 1308 és 1310 között60 —- Sándor Borsa nembéli Beke szabolcsi alispánja volt.6 1 Bár Sándor bán fia Sándor csak szabolcsi ügyekkel kapcsolatban kerül a szemünk elé, bizonyosra vehető, hogy az apja által szerzett szatmári és borsodi birtokok is a kezén voltak. A kérdéses jószágok ugyanis — amint azt látni fogjuk — Sándor fiainak a birtokaiként bukkannak fel újra, maga Sándor bán fia Sándor pedig feleséget is Borsodban talált magáinak — a Koppán (Katapán) nembéli6 2 — Gergely leánya, Klára személyében,6 3 amiben persze, a szabolcsi birtokosokkal a hatalmaskodások miatt nyilván alaposan megromlott viszony is közrejátszhatott. A házasságból ismereteink szerint három gyermek született: Miklós és László, valamint egy ismeretlen nevű leány. A lány — a Tolcsva nembéli6 4 — Tolcsvai Langeus fia Jánoshoz ment férjhez.6 5 Az ifjabb Sándor fiai, Miklós és László Borsa Kopasz nádor egy keltezetlen — tehát valamikor 1306 és 1314 között kiadott6 6 — oklevelében tűnnek fel először egy — Komorói6 7 — Lóránt fia Sándor elleni, közelebbről nem ismert perük elhalasztása kapcsán.6 8 1316-ban Miklós egyezik ki a Gutkeled nembéli Várdaiakkal egy újabb perben.6 9 Ezek az adatok azt a gyanút keltik, hogy Miklós és László — mivel Drugh fia Sándor 1268-ban viselte a Szörényi bánságot (ÁÚO VIII. 196.), s ettől kezdve szerepel adatainkban "bán"-ként — az 1268. és 1272. év közé tehető, míg a harmadikat — mivel Drugh fia Sándor bán 1274-ben szerepel utoljára (ÁÚO IV 51.) — bizonnyal valamikor 1272 és 1274 között adta ki IV László. 58 Karácsonyi J. : i. m. 529. 59 1311: DL 86 915. 60 Anjou-kori oklevéltár II. (1306-1310). Szerk. Kristó Gyula. Bp.-Szeged 1992. 324., 776., 778., 843., 844. és 856. sz-ok. 61 Engel Pál·. Magyarország világi archontológiája 1301-1457 I—II. (História Könyvtár - Kronológiák, adattárak) Bp. 1996. I. 183. 62 Karácsonyi J.: i. m. 787. 63 1325: DL 2325., DL 96 184.; 1329: DL 96 184.; 1335: DL 96 184. 64 Karácsonyi J.-. i. m. 1013. 65 1335: AO III. 234.; 1342: CD VIII/4. 614. 66 Vó. Engel P.: Archontológia i. m. I. 2. 67 Vö. Németh Ρ: i. m. 113. 68 É. η.: Zichy I. 120. (Az oklevelet kiadója 1308 tájára keltezte.) 69 1316: Zichy I. 153.
