Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Zsoldos Attila: Karászi Sándor bán és utódai II/385
KARÁSZI SÁNDOR BÁN ÉS UTÓDAI 387 háramlott, s így a királynét illeti, aki azonban méltányosságból a Dok által az Edelényieknek adott harminc márka felét képviselői által kifizette Dok fiainak.8 Az ismertetett per részint az ügy egyes szereplőinek, jelesül az Edelényieknek a leszármazása, részint pedig a királyné képviselőinek érvelési módja miatt méltán tarthat számot megkülönböztetett figyelmünkre. Az ítéletlevél nem hagy kétséget afelől, hogy az eddig ismeretlen származásúként számon tartott Edelényiek9 őse (avus) az a Drugh fia Sándor volt, aki — miután részt vett Olmütz 1253. évi ostromában és István ifjabb király 1263. évi „görög" hadjáratában — az ifjabb király egyik legbizalmasabb híveként végigküzdötte ura oldalán az 1264/65. évi belháborút: védte Feketehalom Kemény fia Lőrinc által ostromlott várát, kitüntette magát az ostromnak véget vető csatában, végezetül pedig helytállt a háború sorsát eldöntő isaszegi ütközetben is.1 0 Drugh fia Sándor származásának kérdését Wertner Mór kísérelte meg tisztázni.11 Álláspontja szerint Drugh fia Sándor azonos személy volt azzal a Gutkeled nembéli Sándor bánnal, akinek halála után a Borsod megyei Palkonya (Polkuna),1 2 valamint a Szabolcs megyei Bököny (Buken), Micske {Mixe) és Györk (Giurk)13 birtokok Gutkeled István bán fiaira szálltak,1 4 Palkonya egy másik részét és a szintén Borsod megyei Tarjánt1 5 viszont a nemzetség egy másik ágából való Dorog fia Miklós és Péter fia Dorog örökölték Sándor bán és fia, György halálát követően.16 Ha viszont Gutkeled nembéli Sándor bán és fia, György utódok hátrahagyása nélkül haltak meg — márpedig ennek így kellett történnie, hiszen ellenkező esetben nemzetségbeli rokonaik aligha örökölhettek volna utánuk — a Gutkeled nemzetségből származó Sándor bán és az István ifjabb király híveként ismert Drugh fia Sándor nem lehettek azonos személyek, mivel az utóbbinak voltak leszármazottai az Edelényiek személyében. Mindebből értelemszerűen következik, hogy Wertner ezen rekonstrukciója nem lehet helyes. Wertner egy másik munkájában is foglalkozott Drugh fia Sándor és leszármazottai kérdésével, sajátos módon azonban ez alkalommal anélkül, hogy arról tudomása lett volna. A IV László első országbírójaként 1272-1273-ban szereplő Sándort ugyanis azonosította Karászi (Wertnernél: Kárászi) Sándorral,17 s úgy 8 1353: DL 636. 9 Vo. Györffy Gy.: i. m. I. 747. és B. Tóth Illés: Községeink a feudalizmus korában. In: Edelény múltjából. Szerk. Sápi Vilmos. Edelény 1973. 55. 10 1267: RA II/l. 36.; 1268: Hazai okmánytár I-VIII. Kiadják Nagy Imre, Paur Iván, Ráth Károly, Véghely Dezső. Győr-Bp. 1865-1891. (a továbbiakban: HO) VI. 153-154. - Az említett hadjáratok eseménytörténetének összefoglalását 1. Pauler Gyula·. A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt I-II. Bp. 1899.2 (reprint: Bp. 1984.) II. 220-221., 253. és 257-263. 11 Wertner Mór: Ujabb nemzetségi kutatások IV Gutkeled 3. Sándor bán. Turul 22. (1904) 178-180. 12 Vó. Györffy Gy.·. i. m. I. 798-799. 13 Vo. Németh Péter·. A középkori Szabolcs megye települései. Nyíregyháza 1997. 48., 132. és 84. 14 1291: Codex diplomaticus regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae II-XV Collegit et digessit Tade Smiciklas. Zagrabiae 1904-1934. (a továbbiakban: CDCr) VII. 60-61., vö. még uo. 37. 15 Vó. Györffy Gy.: i. m. I. 811. 16 1301: A zichi és vásonkeői gróf Zichy család idősb ágának okmánytára I-XII. Szerk. Nagy Imre, Nagy Iván, Véghely Dezső, Kammerer Ernő, Lukcsics Pál. Pest-Bp. 1872-1931. (a továbbiakban: Zichy) I. 103-104. 17 Wertner Mór: Az Árpádkori ország- és udvarbírák genealógiája II. Turul 19. (1901) 54-55.
