Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Gerics József- Ladányi Erzsébet: Honi néptudat Közép-Európa 11. századi történeti eseményeiben II/377
384 GERICS JÓZSEF - LADÁNYI ERZSÉBET plurimis disertis ac didascalici meríti viris) mint megannyi drágakővel ékesítette".1 9 Ez olyan jellemzés az érseki udvar papjairól, amely világosan egyezik a Cosmasnál olvasható, már idézett szemponttal: „a klerikusban az első erény, hogy ... kiváltképpen tudós". Az érsek eme klerikusai iránti kötelező szerénykedése és képességeinek szigorú önbírálata ellenére is Alberik. Ο a magyar nyelvben való járatlanságát is emlegeti ugyan, mégis a magyarságot „a mi népünk" gyanánt, Szent Istvánt pedig „atyánknak" nevezi. Gondolatmenete ez lehetett: Kálmánnak az Alberik által szerkesztett törvénykönyve Istvánén alapul, annak a továbbépítése.20 Dekrétumának prológusát István a bajor törvényből vett idézettel kezdi: minden nép a saját törvényei szerint él. Törvényét István a maga népe részére hozta. Az tehát a magyar, aki Szent István törvénye szerint él. Alberik a korszerűsített, az érsek megbízásából általa lejegyzett Szent István-i törvény követőihez, vagyis a magyarokhoz számíthatta magát gondolkodásában. Idegen eredetű, de gondolkodásában magyarrá lett papról van ezek szerint szó. A Szent Gellért, Leodvin püspök, Hartvik nevével fémjelzett nem-magyar születésű papok sorába tartozott tehát. Név szerint alig néhányukat ismeijük, de az ő művük is, hogy Szent István korától kezdve szinte megszakítatlan turnusonként érkezve Magyarországra, irodalmi és igehirdető tevékenységükkel felbecsülhetetlen rész jutott nekik a keresztény magyar néptudat kiformálásában, az itteni egyházi műveltség európai szinten tartásában, s ezen belül lehetséges, hogy all. századi honi történetírás korszerű nyugati gondolatiságú és terminológiájú megteremtésében is.21 RÖVIDÍTÉSEK Annales Altahenses = Annales Altahenses Maiores. Recognovit E. 1. b. ab Oefele. Hannoverae 18912 Cosmas = Die Chronik der Böhmen des Cosmas von Prag. Herausgegeben von B. Bretholz. Berlin 1923. Gerics 1982 - Gerics J.: Az 1040-es évek magyar történetére vonatkozó egyes források kritikája. Magyar Könyvszemle 1982. Gerics 1988/1995 = Gerics J.: A korai államelmélet érvényesülése István korában. In: Egyház, állam és gondolkodás Magyarországon a középkorban. Bp. 1995. Először megjelent: Szent István és kora. Bp. 1988. (Szerk.: Glatz Ferenc-Kardos József) Gerics-Ladányi 1995-1997 = Gerics J. - Ladányi Ε.: A 11. századi keresztény néptudat kezdetei a két szent király alatt: Szent Istvántól Szent Lászlóig. Az Egyetemi Könyvtár Evkönyvei. VII-VHI. 1995-1997. Bp. Gerics-Ladányi 1996 = Gerics J. - Ladányi Ε.: A 11-12. századi magyar néptudat és Székesfehérvár. In: A székesfehérvári Boldogasszony bazilika történeti jelentősége. Székesfehérvár 1996. Kern 1914 = Ε Kern: Gottesgnadentum und Widerstandsrecht im früheren Mittelalter. Leipzig 1914. Madzsar = Madzsar I.: Szent István törvényei és a lex Baiuwariorum. Történeti Szemle 1921. Makk 1993 = Makk E: Magyar külpolitika 896-1196. Szeged 1993. Pauler 1899 = Pauler Gy.: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt. Bp. 18992. I—II. SRH = Scriptores Rerum Hungaricarum ... Edendo operi praefuit E. Szentpétery. Bp. 1937-1938. I-II. Szentpétery 1927 = Szentpétery I.: Középkori oklevélszövegek. Bp. 1927. Weissembach 1913 = A. von Weissembach: Quellensammlung zur Geschichte des Mittelalters und der Neuzeit. Leipzig 1913. Závodszky = Závodszky L.: A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai. Bp. 1904. 19 Závodszky 181. A magyar fordítás Szilágyi Loránd műve. 20 Závodszky 182-183. 21 Gerics-Ladányi 1996. 101. és 110.
